Olvasási idő: 2 perc
Sergio Verdugo, a madridi IE Law School professzora és az International Society of Public Law (ICON-S) társigazgatója február 18-án online előadást tartott az MCC Alkotmánypolitikai Műhelyében az alkotmányozó hatalom elméletének kritikájáról. A kutatószemináriumi sorozatunk keretében megvalósult előadásában kritikai elemzés tárgyává tette az alkotmányozó hatalom alapvető koncepcióját, valamint annak a modern demokráciákban betöltött szerepét.
Előadásában Verdugo professzor megkérdőjelezte azt a széles körben elfogadott nézetet, miszerint az alkotmányozó hatalom – amelyet a nép korlátlan felhatalmazásaként értelmeznek egy új alkotmányos rend megteremtésére – továbbra is használható értelmezési keretet biztosítana. Rámutatott, hogy az elmélet nem csupán dogmatikailag problematikus, hanem alkalmazása a politikai gyakorlatban jelentős kockázatokat is magában hordoz.
Verdugo professzor két alapvető kritikát fogalmazott meg az alkotmányozó hatalom elméletével kapcsolatban. Rámutatott, hogy az elmélet gyakran idealizált és túlzottan romantikus képet fest az alkotmányok létrejöttének pillanatáról, ezáltal elfedve az alkotmányozási folyamatok jóval összetettebb valóságát. Másodszor pedig hangsúlyozta, hogy ideális demokratikus körülmények között, ahol az intézmények hatékonyan működnek, az alkotmányozó hatalomra vonatkozó szerinte radikális elmélet szükségtelenné válik. Így az elmélet alkalmazásának igazolása mindkét esetben problematikussá válhat.
Előadása során hangsúlyozta, hogy az alkotmányozó hatalom hagyományos elmélete számos kihívással szembesül a gyakorlati alkalmazása során, különösen azért, mert a politikai szereplők gyakran leegyszerűsített formában alkalmazzák azt, saját politikaicéljaik szolgálatában. Figyelmeztetett továbbá arra is, hogy veszélyes lehet idealizálni a „nép” fogalmát. Végső soron amellett érvelt, hogy az alkotmány legitimációjáról való gondolkodásnak túl kell lépnie az alkotmányozó hatalom elméletén, és ehelyett olyan alternatív modellek felé kell fordulnia, amelyek az egyenlőséget, a politikai jogokat és a versengő demokrácia elveit helyezik előtérbe.
Előadását követően a hallgatók és az oktatók élénk szakmai eszmecserét folytattak az elmélet jövőjéről, valamint az alkotmányozó hatalom elméletének lehetséges alternatíváiról.
