Olvasási idő: 6 perc
VÁGI BARBARA 2020.10.10. 11:55
„Szükség van szemléletváltásra, megújulásra, változásra ahhoz, hogy nemzetközileg is a legjobb vezetőket képezzük – és mi olyan módszereket alkalmazunk, amivel ezt el lehet érni" – mondta Porkoláb Imre, aki október elsejétől a Mathias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémiájának igazgatójaként a vezetőfejlesztés innovációért felel. Porkoláb Imre a hazai katonai felsőfokú képzést követően a 270 éves múlttal rendelkező Sandhursti Királyi Katonai Akadémián végzett, ezt követően több hazai katonai és civil egyetemen szerzett másoddiplomákat és PhD-fokozatot. Katonai karrierje 1993-ban indult, felderítő tisztként kezdte pályafutását, hadszíntéri szolgálaton vett részt az Iraki Szabadság műveletben és Afganisztánban. Karrierje nagy részét a Magyar Honvédség különleges műveleti képességének megalakításával töltötte. 2011-től éveken át az USA-ban, a NATO Stratégiai Transzformációs Parancsnokságon teljesített szolgálatot. A NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának képviselőjeként a Pentagonban dolgozott. Amerikai tartózkodása alatt elvégezte a Harvard Egyetem felsővezetői tanfolyamát, illetve a Stanford Egyetem szervezeti innováció szakát. 2018 óta a Magyar Honvédség védelmi innováció terén végzett átalakító munkáját vezette. Porkoláb Imre az Origónak adott interjújában beszélt a karrierjéről, a Mathias Corvinus Collegiumnál betöltött új szerepéről, a NATO-nál és a Pentagonnál végzett munkájáról, és arról, hogy hogyan lehet ma a gerillaharc- és terrorellenes hadviselés szakmai tapasztalatait átültetni az üzleti életbe és a vezetőképzésbe. Arról kérdeztük, hogy milyen a jó vezető – legyen szó cég, étterem, intézmény vagy bármilyen szervezet vezetéséről. Interjú Porkoláb Imrével.
Október elsejétől csatlakozott a Mathias Corvinus Collegiumhoz. Milyen feladatok várnak önre?
Több feladatom is van. Az egyik, hogy átvettem a Vezetőképző Akadémiát, egy rendkívül jó és régóta futó csúcsképzést az MCC-n, amit tovább kell fejleszteni. A Vezetőképző Akadémiáról tudni kell, hogy a hallgatók az MCC-s iskolák után a harmadik vagy negyedik évtől választhatják ezt az irányt – a vezetőképzést. A Vezetőképző Akadémiának az a célja, hogy olyan tudást adjon a fiataloknak, amelyekkel „lóugrásban" tudnak majd a saját későbbi karrierjük során haladni. Olyan ismereteket tanítunk, amiket az egyetemeken nem kapnak meg.
Ön szerint milyen a jó vezető – legyen cégvezető, étterem, intézmény vagy bármilyen szervezet vezetője?
Úgy gondolom, alapvető hiba, hogy legtöbbször szakemberekből akarnak vezetőket faragni. Még a nagyvállalatoknál, a multiknál is gyakran bevett szokás, hogy ha valaki nagyon jól végzi a munkáját egy bizonyos szakterületen, akkor vezetővé léptetik elő. Pedig,
ATTÓL MÉG, HOGY VALAKI KIVÁLÓ SZAKEMBER, NEM BIZTOS, HOGY VEZETŐKÉNT KÉPES LESZ MAJD KIHOZNI A CSAPATBÓL A LEGTÖBBET, HISZEN AZ EGÉSZEN MÁS TUDÁST IGÉNYEL.
A szakember nagyon jól tud teljesíteni a szakmájában, a vezető pedig az emberekkel foglalkozik. Azzal a csapattal, akivel dolgozik. Ahhoz, hogy az ember jó vezető legyen, hosszú ideig tartó, és elsősorban szemléletformáló, fejlesztésen alapuló gyakorlati képzésen kell részt vennie. Vannak olyan alapvető kompetenciák, amelyeket meg kell tanítani a leendő vezetőknek. Véleményem szerint az egyik legfontosabb például, hogy nemcsak készségeket kell fejleszteni, hanem szemléletmódot is – és az MCC-ben mi pontosan ezt szeretnénk képviselni. Azt is vallom, hogy kreatív környezetet kell teremteni az embereknek ahhoz, hogy jól dolgozzanak. Továbbá fontos, hogy a hallgatók globális környezetben dolgozhassanak, nemzetközi szakemberektől kapjanak tréningeket, tapasztalati tudást. Ezenfelül vannak vezetői klubjaink is, ahová magas szintű döntéshozókat hívunk meg, hogy tőlük tanulhassanak a diákok. Én úgy gondolom, presztízsértékű az MCC-hez jönni előadásokat tartani. Az elméleti oktatáson túl gyakorlati képzéseket is tartunk, hiszen nagyon fontos, hogy hallgatóink ténylegesen megtapasztalják, hogy milyen másokról gondoskodni, mit jelent elvégezni egy feladatot, és erre ösztönözni másokat is.
Említette, hogy a vezetőképzésben is fontos szerepet tölt be az innováció – ezt hogyan kell érteni?
A vezetés és az innováció kiegészítik egymást. Arra törekszünk, hogy egészen különleges módszereket építsünk be a képzésbe. Az MCC vezetése részéről olyan vezetőfejlesztő innovációs ötlet fogalmazódott meg, amely nemcsak a hagyományos menedzsermódszerek oktatásáról szól, hanem olyan képességekkel ruházza fel a képzésen résztvevőket, amelyek megsokszorozzák a kreativitásukat, teljesítőképességüket és tanulási képességeiket.
Ez az innovációs ötlet saját fejlesztés - vagyis ön találta ki -, vagy külföldről szerzett példák alapján dolgozta ki?
Mind a kettő. Sok mindent láttam és tapasztaltam életem során, ezenkívül pedig igyekszem is ötvözni a különböző tudományterületek eredményeit. Tény, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert - hála a Magyar Honvédségtől kapott lehetőségnek - már nagyon fiatalon tanulhattam a 270 éves Sandhursti Királyi Katonai Akadémián. Egy olyan intézményben, melynek óriási tapasztalata van a vezetőképzésben. De mégis kellett húsz év gyakorlat mire rájöttem, hogy az ott tanultak mit jelentenek valójában az életben, illetve hogyan lehet átadni azokat. Azt is látni kell, hogy az elmúlt tizenöt évben a pszichológia, a neurobiológia és a technológia rengeteget fejlődött, és elképesztő fejlődési lehetőséget kínál a vezetőfejlesztés területén is.
Az interjú teljes szövege letölthető innen: https://www.origo.hu/itthon/20201009-irak-afganisztan-a-nato-es-a-pentagon-utan-az-mcc-akademiajan-kepzi-a-legjobb-vezetoket-interju.html?fbclid=IwAR1Lvvy-Qvjn7XG1etjgVdzUF4JkJ_lxFbyI3xfqIaOraB2cdGS43m8m2VE
Fotó:Talán Csaba