Mire használták a citromlevet a kora újkori kémek? Hogyan jelenik meg a mohácsi csata a kulturális emlékezetben? Milyen szerepe lehet a történelemtanításnak a nemzetközi együttműködésben? Ezeket a kérdéseket járták körbe a szakértők a Mohács 500 Dialogue projekt július 30-i zárókonferenciáján és könyvbemutatóján az MCC budapesti központjában.
A rendezvényt Dr. Constantinovits Milán, az MCC szakmai és oktatási ügyekért felelős igazgatója, Ahmet Cem Durak, a TEV İnanç oktatója és a projekt török koordinátora, valamint Dr. Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója nyitotta meg.
A szakmai program Dr. Szuromi Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének adjunktusa előadásával kezdődött. Bemutatta, hogyan vált Mohács a magyar történeti emlékezetben egy katonai vereségnél jóval többet jelentő szimbólummá, amelyhez az évszázadok során újabb és újabb történelmi tapasztalatok és nemzeti traumák kapcsolódtak.
Ezt követően Dr. Fodor Richárd, a Tanuláskutató Intézet kutatásvezetője és a projekt szakmai felelőse mutatta be a Mohács 500 Dialogue – Centuries of Conflict and Connections című angol nyelvű tanulmánykötetet. A kiadvány egy tizenkét hónapon át tartó magyar-török együttműködés eredménye, amelyben négy nemzetközi diákcsoport, összesen 16 középiskolás dolgozott együtt tanárok, mentorok, történészek és történelemdidaktikai szakértők támogatásával.
A projekt célja nem egyetlen közös történelmi narratíva megalkotása volt, hanem olyan szakmai párbeszéd megteremtése, amelyben a magyar és török diákok összevethették forrásaikat, kérdéseiket és eltérő történeti nézőpontjaikat. A közös munka során így nemcsak a múlt eseményeit vizsgálták, hanem arra is választ kaphattak, hogyan alakítja a történelmi emlékezetet a kulturális és nemzeti háttér.
A konferencián négy magyar–török diákcsoport angol nyelven mutatta be kutatási eredményeit. A prezentációk a mohácsi csata kommunikációs és hadvezetési problémáival, Bécs 1683-as ostromának diplomáciai és hírszerzési hálózataival, a korai török-magyar kulturális kapcsolatokkal, valamint az 1849 utáni magyar politikai emigráció oszmán birodalmi történetével foglalkoztak.
A programot Hegyi Lili Gerda, az MCC Média Iskola hallgatójának moderálásával pódiumbeszélgetés zárta, amelyen Dr. Fodor Richárd, Dr. Setényi János és Ahmet Cem Durak vett részt. A beszélgetés során szó esett a projekt megszületéséről, más nemzetközi tankönyvi és történelemdidaktikai együttműködésekről, valamint arról is, hogyan egyeztethető össze a nemzeti identitás erősítése más országok történelmi nézőpontjainak megismerésével.
A Mohács 500 Dialogue egyszerre adott lehetőséget kutatásra és nemzetközi együttműködésre. A résztvevők a projekt egyik legfontosabb eredményének a valódi nemzetközi párbeszédet és az elmélyült forrásfeldolgozást nevezték. A középiskolások olyan témákon dolgozhattak együtt, amelyekkel korábban nem találkoztak. A létrejött tanulmánykötet pedig azt is megmutatja, hogy megfelelő szakmai támogatással a tehetséges középiskolások magas színvonalú, akár egyetemi szintű kutatómunkára is képesek.
A projekt az MCC Tanuláskutató Intézete, az MCC Középiskolás Programja és a TEV İnanç Türkeş Özel Lisesi együttműködésében valósult meg.
A Mohács 500 Dialogue projekt keretében készült további cikkek:
Mohács 500: új válaszok egy régi kérdésre
Mohács: amikor már nem lehetett győzni
