Olvasási idő: 2 perc
Nemrég jelent meg a Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején című könyv, amelyet egy, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Ifjúságkutató Intézete által szervezett kerekasztal-beszélgetés keretében mutattak be a tanulmánykötet szerzői.
Az ifjúság tulajdonképpen egy szociológiai kategória, annak az életkori csoportba tartozó sok-sok embernek az összessége, aki maga rendelkezhet a saját idejéről – hangozott el az Ifjúságkutató Intézet Hogyan változtak a fiatalok a pandémia idején? című, első szakmai rendezvényén.
Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének vezetője elmondta, az adatfelvétel 2020 végén, a pandémia második hulláma alatt zárult, így a kötet aktualitását egyértelműen a koronavírus-járvány adja. „Olyan kordokumentum ez, amely a jövőt is fürkészi” – jelentette ki.
Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a könyv, annak ellenére, hogy adatfeldolgozó esszéket tartalmaz, olvasmányos is egyben.
Szabó Andrea, az ELTE egyetemi adjunktusa kiemelt egy meghatározást, mely szerint a fiatalok egyik jellemző vonása, hogy nincsenek kötöttségeik. Pillók Péter szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Társadalomkutatás Tanszékének vezetője szerint a fiatalok egyik megkülönböztető jellemzője, hogy van hová visszahátrálniuk. Domokos Tamás szociológus, a Kodolányi János Egyetem Fejlesztő Szociológia Kutatótanszékének vezetője ennek kapcsán azt emelte ki, hogy a kutatócsoportban egyre inkább megerősödik az az elképzelés, mely szerint nem biztos, hogy az életkori kategorizálás a legjobb, és egyre inkább úgy tűnik, hogy „ezt el kell engednünk”, hiszen sokkal hangsúlyosabb „a generációs élmény tipizáló ereje”.
