Miért fordul elő, hogy a kamaszok egyre kevesebbet osztanak meg a szüleikkel? Hogyan lehet elérni, hogy egy családi beszélgetés ne vitába, hanem valódi párbeszédbe torkolljon? Ezek a kérdések álltak a Szülők Akadémiája rendezvénysorozat legutóbbi, az MCC kecskeméti központjában megrendezett előadásának középpontjában, ahol Müller Csaba coach, vezetőfejlesztő és tréner tartott előadást a szülők számára.
Miért fordul elő, hogy a kamaszok egyre kevesebbet osztanak meg a szüleikkel? Hogyan lehet elérni, hogy egy családi beszélgetés ne vitába, hanem valódi párbeszédbe torkolljon? Ezek a kérdések álltak a Szülők Akadémiája rendezvénysorozat legutóbbi, az MCC kecskeméti központjában megrendezett előadásának középpontjában, ahol Müller Csaba coach, vezetőfejlesztő és tréner tartott előadást a szülők számára.
A programsorozatának célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a családokat érintő aktuális kérdésekben. Az ilyen alkalmak nemcsak új ismereteket adnak a résztvevőknek, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy közösen keressenek válaszokat a gyermeknevelés és a családi kapcsolatok mindennapi kihívásaira.
A beszélgetés ezúttal a szülő–gyermek kommunikációról szólt, különös tekintettel a kamaszkor sajátos kihívásaira. Az előadó rámutatott arra, hogy a mindennapi beszélgetések során gyakran nem maga a probléma okozza a nehézséget, hanem az, ahogyan reagálunk rá. A résztvevők több olyan hétköznapi helyzetet is megvizsgálhattak, amelyek szinte minden családban előfordulnak. Az előadás egyik tanulsága az volt, hogy ugyanazt a helyzetet a szülők és a gyermekek gyakran teljesen eltérő nézőpontból értelmezik.
Az esemény során Dr. Thomas Gordon kommunikációs modellje is szóba került. A szülők megismerhették az úgynevezett közléssorompókat, vagyis azokat a kommunikációs mintákat, amelyek akaratlanul is akadályozhatják a nyílt és őszinte beszélgetéseket. Az ítélkezés, a kritika, a moralizálás vagy a túlzott tanácsadás sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint amit a szülők szeretnének elérni, mely csökkentheti a gyermek nyitottságát.
A szakember ugyanakkor azokat az eszközöket is bemutatta, amelyek segíthetnek a bizalmi légkör kialakításában. Szó esett a támogató jelenlét szerepéről, a figyelmes meghallgatás jelentőségéről, valamint azokról az egyszerű kommunikációs technikákról, amelyek bátoríthatják a fiatalokat érzéseik és gondolataik megosztására.
Az elméleti ismereteket interaktív gyakorlatok egészítették ki, amelyek során a résztvevők saját élményeiken keresztül gondolhatták végig a különböző kommunikációs helyzeteket. A program lehetőséget teremtett arra is, hogy a jelenlévők kérdéseikkel és tapasztalataikkal bekapcsolódjanak a közös gondolkodásba, így az előadás valódi párbeszéddé alakult.
