Hogyan hatnak a sorozatok mindennapi döntéseinkre?

Kommunikációnk egy nagyon sokrétű, komplex rendszer, ami az elmúlt évtizedek alatt jelentősen átalakult. A tudomány és technika fejlődésével egyre nagyobb területen meghatározó szereppel bír az, hogy kinek milyen üzenete, milyen csatornán, milyen címzetti körhöz hogyan jut el. Ez mára a hétköznapi ember számára szinte felfoghatatlan komplexitásként jelenik meg. Az előadó arra kereste a választ, hogyan befolyásolja a mi mindennapi életünket a média, különösen a tévésorozatok. Bizonyos sorozatok a korábbi generációk életére is befolyással voltak, akkoriban azonban sokkal nagyobb teret kapott az egyéni (dinamikus) kommunikáció is, amely személyes kontaktusteremtést feltételezett. 10 évvel ezelőtt hétszer lassabbak voltak a filmek, mint most, az emberi elme mára már túlinputált rendszerét napi 16 órányi mozgással lehetne kiegyenlíteni, amire nyilván nincs lehetőség.

A tömegkommunikáció és a média a legkülönbözőbb praktikákkal alakítja gondolkodásmódunkat, anélkül, hogy azt észrevennénk. A műsorszüneteket kitöltő reklámblokkok vásárlási szokásainkat, sőt akár ünnepi hagyományainkat tudatosan és számunkra észrevétlenül formálják, természetesen saját céljaik érdekében. A vizualitás és az érzelemre ható tartalom együttes erejét aknázzák ki a manapság igen népszerű streaming szolgáltatók is, akik a pandémiát meglovagolva igazán kényelmes alternatívát nyújtottak számunkra: otthon, a karosszékünkben ülve bármikor, bármilyen tartalom elérhetővé vált számunkra. Balatoni Monika külön kiemelte, a XXI. századi sorozatok tematikája és az általuk kínált témák, mint például a szabadság élménye a fiatal korosztályt teljesen magával ragadja. Olyan életstílust igyekszik sugározni, amellyel a fiatalok könnyen tudnak és szeretnének is azonosulni. Sorozatnézés közben elfelejtődik a valóság (a küzdelmek), a látszat egyfajta szubjektív valósággá válik számukra. A tartalomszolgáltatók sok esetben aratnak győzelmet a mozifilmekkel folytatott versenyben, pedig a mozi – bár több energiát igényel – közösségi élményt ad. Az „elmagányosodott én” a kényelmes megoldást választja: elfogadja az algoritmus által számára toplistásként felkínált filmajánlást.  A különböző tematikájú és más-más korcsoportot célzó streaming tartalmak nemcsak hatalmas nézettséget, de rekordokat döntő eladásokat is generálnak a különböző kereskedelmi szektorokban. A fenti információk birtokában az előadás egyik legfontosabb üzenete ebben a korántsem egyszerű témában talán az volt, hogy véleményalkotáskor ne egy felkínált és megkomponált, tudatosan létrehozott narratíva mellé tegyük le a voksunkat, hanem a döntéseink meghozatalakor arra figyeljünk, hogy ne szakadjunk el az általunk megtapasztalt, kézzelfogható valóságtól!