„A mesterséges intelligenciát nem betiltani kell, hanem megtanulni jól használni” – hangsúlyozta Prof. Dr. Szűts Zoltán a Mathias Corvinus Collegium szolnoki képzési központjában megrendezett rendhagyó pedagóguskonferencián. Az esemény középpontjában az állt, hogy miként formálja át az MI az oktatást, és hogyan lehet a technológia előnyeit tudatosan, a kockázatokat felismerve beépíteni a mindennapi pedagógiai gyakorlatba.
Az idei tavaszi konferenciát minden korábbinál nagyobb érdeklődés övezte: a rendezvény élénk szakmai párbeszéddel és kifejezetten pozitív visszajelzésekkel zárult. A pedagógusok részéről egyre erősebb az igény az olyan fórumokra, ahol nemcsak inspirációt, hanem azonnal alkalmazható tudást is kaphatnak. A konferencia kettős célt tűzött ki: gyakorlati eszközöket adni a tanárok kezébe a tantermi kihívások kezeléséhez, miközben teret nyit egy mélyebb szakmai párbeszédnek a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről.
A nyitóelőadást Pinto Renato pedagógus és coach tartotta, aki a tanári jelenlét egyik legnehezebb aspektusát vizsgálta: miként kezelhetők a tantermi feszültségek úgy, hogy közben a pedagógus megőrzi belső egyensúlyát. Előadásában rámutatott, hogy a diákok provokatív vagy ellenálló viselkedése ritkán személyes támadás, sokkal inkább az aktuális érzelmi állapot kifejeződése. A hatékony pedagógiai válasz nem a szigor fokozása, hanem a mögöttes jelzések megértése és a nyugodt, következetes határtartás. A résztvevők számára különösen értékesnek bizonyult, hogy az elméleti megközelítések mellett konkrét, a mindennapokban is alkalmazható eszközöket kaptak.
A konferencia második előadásában Prof. Dr. Szűts Zoltán a mesterséges intelligencia szerepét helyezte tágabb összefüggésbe. Kiemelte, hogy az M.I.-vel kapcsolatos félelmek gyakran a működésének hiányos ismeretéből fakadnak, ugyanakkor hangsúlyozta: minden technológiai újítás esetében az a meghatározó, hogy az ember miként használja azt. Álláspontja szerint az MI akkor válik valódi segítséggé a tanulásban, ha a diák már rendelkezik önálló gondolkodási és kritikai képességekkel. „Előbb meg kell tanulni tanulni” – fogalmazott, rámutatva arra, hogy a technológiai kényelem nem írhatja felül a gondolkodás fejlesztésének elsődlegességét.
Az előadásokat követő kötetlen beszélgetések során a résztvevők tovább mélyíthették a felvetett kérdéseket, és megoszthatták egymással saját tapasztalataikat. Az eszmecserék egyértelművé tették, hogy a pedagógusok számára az ilyen találkozások nemcsak tudásbővítést, hanem közösségi megerősítést is jelentenek.
A szolnoki pedagóguskonferencia ismét rávilágított arra, hogy a gyorsan változó technológiai környezetben különösen fontosak azok a szakmai fórumok, amelyek képesek hidat képezni az elmélet és a gyakorlat között. A Mathias Corvinus Collegium számára az ilyen események a tehetséggondozás tágabb értelmezésébe illeszkednek: nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok támogatásán keresztül is hozzájárulnak egy tudatosabb, felkészültebb generáció neveléséhez.
