Olvasási idő: 3 perc
Úgy tűnik, egyelőre még várat magára az innováció a közlekedésfejlesztésben – mondta Richard J. Schenk az MCC debreceni képzési központjában. Annak ellenére, hogy az elmúlt években számos fejlesztés történt a közlekedési eszközök korszerűsítésében, egy igazán jelentős, lényegi áttörés a hagyományos tömegközlekedés feltalálása óta mégsem volt. Az pedig, hogy ez megváltozzon a közeljövőben, a politikai rendszer és a tudomány közös felelőssége lehet.
A közlekedés általános történelme és a lehetséges jövője állt Richard J. Schenk nemrég tartott előadásának fókuszában, valamint a közlekedést mint gazdasági, ökológiai és társadalmi jelenséget vizsgálta. A professzor a belpolitikai tényezők gazdaságpolitikára gyakorolt hatásával foglalkozik, továbbá az MCC-ben a magyar-német kapcsolatokat vizsgálja a témakörön belül.
Azt gondolhatnánk, hogy a mobilitást és a közlekedést elég csupán mérnöki szempontból megfigyelnünk, azonban ez a felfogás önmagában mára nem elég a modern társadalom közlekedési kihívásainak kezeléséhez. Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos több szemszögből is megközelíteni a kérdést, Schenk egészen a múlt századok közlekedésének lehetőségeitől és szokásaitól vezette fel az előadását. Beszédében rámutatott arra az érdekes tényre miszerint az emberek átlagosan 75 percet töltenek utazással egy nap. Ez azonban azért probléma, mert a rendelkezésre álló információk szerint ez jóval korábban, már az ókori Rómában is hasonlóképp volt. A közlekedési eszközök fejlődésének köszönhetően pedig az emberek egyre nagyobb távolságokat is képesek megtenni, az utazással töltött idő napi átlaga azonban mégis változatlan maradt.
A London-Heathrow repülőtér bővítésével kapcsolatos társadalmi feszültségek példáján keresztül pedig előadásának második felében bevezette a hallgatóságot abba is, hogy a közlekedésnek óriási szerepe van egy régió élhetőségében és gazdaságában is egyaránt.
A szakember a prezentációja végén körbejárta a kormányzati struktúrákat, a közlekedés finanszírozását és a nem kormányzati szereplők szerepét is, hiszen véleménye szerint a politikai, kormányzati szereplők és a tudomány közös felelőssége az, hogy a tömegközlekedés igazi innovációt tudjon elérni az előttünk álló időszakban. Ehhez több érdekes fejlesztést is bemutatott az elmúlt évekből, melyekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vasút és a hagyományos tömegközlekedés feltalálása óta nem sikerült lényegi újítást vinni a közlekedésbe.
