2025. június 3-án, a nemzeti összetartozás előestéjén beszélgetős, zenés estet tartottak Zentán a kis zsinagógában. Az esemény különlegessége, hogy a vendég a Kárpát-medence és a világ magyarsága által ismert Csík Zenekar volt, akikkel Juhász Gábor, a Juhász Zenekar vezetője beszélgetett. Az est során a zenekar személyes történetei és zenei repertoárja elevenedett meg, amely a hagyományos népzenétől a népszerű feldolgozásokig terjedt.
Kevés zenekar mondhatja el magáról, hogy több mint három évtizede változatlan lendülettel, az idő múlását és a divatok jövés-menését figyelmen kívül hagyva, a nehézségeken felülkerekedve, és a sikereket bölcsen kezelve alkot. A Csík Zenekar azonban pontosan ilyen. Műsoraikban a közönség által szeretett, igényes és sokszínű zenei világot viszik tovább, miközben olyan dalokat is megszólaltatnak, amelyek maradandó nyomot hagytak a magyar zenei élet elmúlt évtizedeiben. Ezek közé tartozik többek között a Bagossy Brothers Company Olyan ő, a Kispál és a borz De szeretnék, vagy a Quimby Most múlik pontosan című szerzeménye, amelyeket a Csík Zenekar is sikerre vitt saját előadásmódjában.
A rendezvény nem csak közösségi élmény volt, hanem csodálatos koncert is, ahol a dalok között a zenekar tagjai – Makó Péter (fúvós hangszerek), Majorosi Marianna (ének), Gál Tibor (hegedű, ének), Szabó Attila (hegedű, gitár), Bartók József (nagybőgő), Barcza Zsolt (cimbalom, tangóharmonika), Kunos Tamás (brácsa) – személyes történeteket is megosztottak. Szó volt pályafutásukról, illetve arról, hogy vannak-e a népzenében is slágerek, miként alakult a Csík Zenekar repertoárja az autentikus népdaloktól a feldolgozásokig, hogyan kerültek a műsoraikba Lovasi András vagy a Quimby zeneszámai, milyen volt együtt dolgozni Presser Gáborral.
Az est végén Juhász Gábor arra kérte a zenekar tagjait, mondják el, mit jelent számukra a magyar nemzet összetartozása. Elhangzott, nagyon jó ötlet, hogy június 4-e már nem gyásznap, hanem a nemzeti összetartozás napja, az pedig valóságos csoda, hogy a magyar kultúrának az összetartó ereje mekkora hatással bír az elszakított nemzetrészekben. Ha összetartanak a magyarok, éljenek bárhol a világban, a nemzet erős tud maradni a szétszabdaltságában is. Fontosnak tartják a közösség erejét és megújulását, a nyelv, a zene, hagyományok megőrzését, a magyarságtudatot. “Amíg tudunk együtt énekelni magyarul, addig nincs veszve semmi, addig a közösség él” – hangzott el a beszélgetés végén. A közel kétórás összeállítás az esemény elnevezésében is szereplő Hazám, hazám című dallal fejeződött be, amely a trianoni békediktátum 100. évfordulóján, 2020-ban született meg a nemzeti összetartozás napjára. A Csík Zenekar ismert énekesek, zenészek, előadóművészek közreműködésével készítette el a szerzeményt. A klip felvételei is különleges körülmények között zajlottak, hiszen a koronavírus-járvány miatt minden előadó külön, elsősorban az otthonában vette fel a dalt. A Hazám, hazám arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot Közép-Európában és a világban, mégis egyek vagyunk.
A kis zsinagógát megtöltő közönség felállva és hosszan tartó vastapssal köszönte meg a Csík zenekarnak a szívmelengető, csodálatos együttlétet.
A szabadkaiak június 4-én, a nemzeti összetartozás napján találkozhattak a Csík Zenekarral az MCC központban, ahol közösen emlékeztek meg e jeles napról.
