Több mint 3600 kilométer, hat város és közel két hét intenzív tapasztalatszerzés – a Mathias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémiájának diákjai idén márciusban Kínába látogattak. A tanulmányút során a résztvevők egyszerre nyerhettek betekintést a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságának működésébe, valamint egy több ezer éves civilizáció kulturális örökségébe.
Az út első állomása Guangzhou volt, ahol a modern városi környezet és a történeti hagyományok különleges együttélése rajzolódott ki. A Qingping Medicinal Market tradicionális világa, a Shamian-sziget európai hangulatú épületei és a Canton Towerből nyíló panoráma egyaránt azt mutatták meg, hogy Kína fejlődése a múlt értékeire építve formálja a jelenét. A város mérete, tempója és technológiai fejlettsége már az első napokban új perspektívát adott a résztvevők számára.
A modern Kína dinamikája a vállalati látogatások során vált igazán kézzelfoghatóvá. Az XPENG központjában az elektromos és önvezető járművek, valamint a repülő autók prototípusai a közlekedés jövőjét vetítették előre. Shenzhenben a Honor és a ZTE látogatása során a résztvevők betekintést nyerhettek abba a technológiai háttérbe is, amely a globális digitális infrastruktúra működését biztosítja – a mobilkészülékektől egészen az 5G-hálózatokig.
A tapasztalatok egy ponton túl nemcsak a technológiáról, hanem a működés logikájáról is szóltak. A tanulmányút egyik meghatározó élménye a városok méretének és a működés tempójának megtapasztalása volt. Chongqingben a gyorsvasút, a városi infrastruktúra és az ipari fejlesztések egyaránt azt az élményt erősítették, hogy a hatékonyság nem csupán gazdasági cél, hanem szemléletmód. A Három-Szurdok Kórházban és a kapcsolódó kutatóintézetekben a technológia, a kutatás és a társadalmi szükségletek összehangolása vált kézzelfoghatóvá.
Ezzel párhuzamosan a személyes és szakmai kapcsolatok is fontos szerepet kaptak a program során. A Southwest University-n, valamint a magyar–kínai Élelmiszertudományi Központban szerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy az innováció gyakran kulturális találkozásokból születik. A diákok közötti párbeszéd és a személyes kapcsolatok kialakítása a tanulmányút meghatározó eleme volt.
A program záró szakasza Pekingben újabb nézőpontot adott a tapasztalatok értelmezéséhez. A tanulmányút utolsó szakasza Pekingben zajlott, ahol a történelmi örökség és a technológiai fejlődés közötti kapcsolat még hangsúlyosabban jelent meg. A Nagy Fal meglátogatása mellett olyan intézmények és vállalatok kerültek a program középpontjába, mint a Renmin Egyetem, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia vagy a Xiaomi elektromosautó-gyára. Az automatizált gyártási folyamatok és az önvezető közlekedési technológiák bemutatása jól érzékeltette, hogy Kína egyre meghatározóbb szereplője a globális innovációnak.
A közel két hét során szerzett tapasztalatok közös tanulsága, hogy Kína fejlődése a történelmi hagyományok, a tudatos stratégiai gondolkodás és a technológiai innováció együttesére épül. A résztvevők olyan élményekkel és ismeretekkel tértek haza, amelyek hosszú távon is meghatározhatják szakmai gondolkodásukat.
