“Európa sokkal inkább hagyaték, mint projekt.” - a Mathias Corvinus Collegium és a XXI. Század Intézet konferenciája

Magyarország 2024. július 1. és december 31. között látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi feladatait. A mandátum ideje alatt elért eredményekről, valamint a legfontosabb tapasztalatokról a Mathias Corvinus Collegium és a XXI. Század Intézet által közösen szervezett Sikeres a magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak konferencia ad átfogó képet.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntő beszédében méltatta a magyar diplomácia sikerét és a hazai politika önazonosságát az Európai Unióban: ”Az elnökség mandátuma alatt sikerült elérni, hogy Bulgária és Románia a schengeni övezet része legyen. Szintén nagy siker, hogy régi törekvésünknek lendületet adhattunk: A Nyugat-Balkán európai integrációja jelentősen közelebb került, bár még mindig távol van attól, ahogyan mi szeretnénk.” Kiemelte, hogy a magyar elnökség alatt sikerült megtörni a pesszimizmus áramlatát és valódi eredményeket elérni európai szinten, miközben Magyarország politikája továbbra is a patriotizmusra épült.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója szerint a 2024-es Magyar Elnökség politikai fordulatot hozott, miután Magyarország szakított a technokrata szemlélettel és prioritásként kezelte az EU legfontosabb problémáit, mint a háború, migráció és versenyképesség. Bár próbálták szabotálni, de a magyar elnökség sikeres és meghatározó lett, esélyt adva az Unió megújítására. Schmidt Mária hozzátette: a 2024-es Magyar Elnökség minden idők egyik legsikeresebb elnöksége lett.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel az egyetlen geopolitikai központ, amely nem foglalkozik érdemben sem a világpolitikai változásokkal, sem annak a következményeivel. Miközben az Európai Unió vezetői ideológia vezérelt politikájuknak köszönhetően egyaránt elszigetelték magukat az Egyesült Államok új vezetésétől, Kínától, Oroszországtól, Afrikától, addig Magyarország kiemelkedő diplomáciai teljesítményének köszönhetően a világ ezen centrumaival kiegyensúlyozott, jó viszonyt ápol. Azonban az EU "betegségétől" hazánk sem tudja függetleníteni magát, így szükségszerűen az Unió megváltoztatásának feladata hárul Magyarországra. A változás szükségességét a magyar elnökség bebizonyította, az új amerikai adminisztráció felállásával pedig a "Brüsszel elfoglalását célzó nagy hadművelet" második fázisa meg is indulhat.

A magyar EU elnökség legfőbb vezérfonala a külpolitika volt - fogalmazott előadásában Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes elmondta, hogy már az elnökség első napjaiban békemissziót indított a kormány, amelynek keretében a miniszterelnök találkozott az ukrán, az orosz, a kínai elnökkel, valamint a később megválasztott amerikai elnökkel is. A magyar elnökség külpolitikai jellegű eredményei között említette az államtitkár azt is, hogy sikerült közelebb hozni Moldova uniós tagságát, paradigmaváltás történt az EU-ban a migráció kérdésében és Romániai schengeni csatlakozásával az erdélyi magyarok számára is könnyebb lett az utazás az Európai Unióban.

Az EU-ban nem az innovátorokban van hiány, hanem abban, hogy jóval kevesebb pénzt költ a kontinens a technológiai átállásra, mint Kína vagy Amerika- erről Nagy Márton gazdasági miniszter beszélt a konferencián. „Az Európai Unió úgy gondolja, jobb, ha nem költ” – a gazdasági miniszter szerint ezzel szemben több pénzt kell adni a gazdaságnak. „Azonban ha nincs jó gazdaságunk, akkor nem tudunk költeni” - fogalmazott Nagy Márton, aki szerint ennek érdekében az EU-s támogatási szabályzásokat is meg kell reformálni.

„Brüsszel az elmúlt két évtizedben csendes államcsínyt hajtott végre Európában, mindezt a tagállamok politikai felhatalmazása és az uniós szerződések szellemének figyelmen kívül hagyásával” – fogalmazott előadásában Bóka János. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az elmúlt két évtizedben az EU értékközösségből hatalmi törekvésekké alakult át. A soros magyar EU-elnökség kapcsán Bóka János kiemelte, hogy a tanács működtetése komoly kihívást jelent egy olyan ország számára, amely az európai intézmények politikai elitjével szemben határozza meg politikáját.

A sikeres magyar elnökséget tárgyaló rendezvényen részt vett Rétvári Bence a Belügyminisztérium miniszterhelyettese is. Felszólalásában kifejtette, hogy a magyar politikai infrastruktúrát folyamatosan fejleszteni szükséges ahhoz, hogy képes legyen megfelelni az Európai Unió és a nemzetközi politikai környezet elvárásainak, követelményeinek. „Tizenhárom éve vártunk arra, hogy a politikai feltételek teljesüljenek, és megvalósuljon a közép-európai integráció. Azonban az újabb politikai változások minden egyes országban további kihívások elé állítanak bennünket” -hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság biztosa a konferencián az Európai Unió jövőjét alakító kérdéseket tárgyalta. A biztos hangsúlyozta a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az uniós politikai egyensúly megteremtésének fontosságát, és kifejtette, hogy Magyarország nemcsak saját érdekeit kívánja képviselni, hanem aktívan hozzájárul a régió stabilitásának és fejlődésének előmozdításához. „A biztonság és stabilitás mindenekfelett állnak, és meg kell őriznünk alapvető értékeinket” – emelte ki Várhelyi Olivér. A biztos arra is rávilágított, hogy Magyarország elkötelezett az EU bővítése mellett, és folyamatosan dolgozik az új tagállamok sikeres integrációján.

A konferencia első kerekasztal-beszélgetése során Nagy István agrárminiszter és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az európai agrárpolitika aktuális kihívásait és a magyar elnökség eredményeit vitatták meg.

Nagy István kiemelte, hogy a gazdákra hárított klímaváltozási felelősség tarthatatlan és megalapozatlan vád, melyekkel szemben határozott fellépés szükséges. A magyar elnökség fontos eredménye, hogy a gazdatüntetések erejét olyan stratégiai párbeszédekké alakították, amelyek a gazda központúságot állították előtérbe, és megoldásokat hoztak a teljes uniós agrárszektor számára. Kovács Zoltán pedig hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség a valós kérdésekre keresett valós válaszokat, egy olyan érdemi párbeszéd révén, amely az egész unió számára előremutató lett.

A második panelben Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója, és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója vitatták meg az uniós magyar elnökség kihívásait és az arra adott válaszokat.

Hankó Balázs kiemelte, hogy elutasít minden olyan brüsszeli törekvést, amely központosítaná az oktatást, mert az a nemzeti identitás és értékek feladásával járna. Szájer József a magyar elnökség sikerét az erő, tapasztalat és demokrácia hármasában határozta meg, külön kiemelve a bolgár és román schengeni csatlakozás elérését. G. Fodor Gábor szerint Budapest a magyar elnökség révén világpolitikai centrumként lépett elő.

A III. kerekasztal-beszélgetésen Győri Enikő és Anders Vistisen európai parlamenti képviselők a Patrióták Európáért tett erőfeszítéseiről osztották meg gondolataikat. Győri Enikő hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament és a Bizottság gyakran túllépi hatáskörét, ugyanakkor a magyar EU-elnökség erősítette a Tanács szerepét, amely egyensúlyi fékként működik.

Vistisen szerint az Európai Unió központosított, föderális irányítása nem tükrözi az európai népek valódi törekvéseit. Véleménye szerint a tagállamok együttműködését nem egy „Európai Egyesült Államok” létrehozása, hanem a nemzeti érdekek és identitások tiszteletben tartása révén kell megerősíteni.

A IV. kerekasztal-beszélgetésen Sztáray Péter államtitkár, Bólya Boglárka miniszteri biztos, Molnár Balázs helyettes államtitkár és Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője osztotta meg meglátásait.

Bólya Boglárka szerint az EU-elnökséget többéves, elkötelezett munka előzte meg, amely jelentős szakpolitikai eredményeket hozott. Molnár Balázs úgy vélte, hogy a schengeni kérdésben végzett munka új lendületet adott a határellenőrzési térségről folytatott diskurzusnak, és pozitív üzenetet közvetített az Európai Unióban. Sztáray Péter hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni integráció stratégiai fontosságú, míg Zupkó Gábor a szakmai munkacsoportok magas színvonalú tevékenységét emelte ki, amely az elnökség sikereinek alapját jelentette.

Orbán Balázs zárszavában Roger Scruton gondolatával nyitott: “Európa sokkal inkább hagyaték, mint projekt.”

Hangsúlyozta, hogy a magyar EU-elnökség megmutatta, hogy a kis- és közepes méretű országok is vezető szerephez juthatnak az Unión belül, ha stratégiával és előrelátással cselekszenek. Három tanulságot vont le, miszerint

• nincs lehetetlen, csak tehetetlen elnökség, vagyis kellő akarattal a legnagyobb válságok közepette is lehet sikereket elérni, valamint, hogy
• a hagyományos nagy uniós államok gyengülése következtében közepes országoké a jövő és, hogy
• ⁠a stratégiai tervezés kifizetődő, így Európának vízióval kell rendelkeznie a jövőt meghatározó kérdésekben.

Jövőbeli célként a brüsszeli elit leváltását, a washingtoni befolyás megfékezését tűzte ki, és hangsúlyozta, hogy képesnek kell lennünk az őszinte, tényszerű célkitűzések megfogalmazására minden külső tényező befolyása nélkül.

Az üzenet világos: Európa jövője a hagyományaink és értékeink megőrzésében rejlik.