Olvasási idő: 3 perc
Az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez számos előre nem látott kérdést is felvet, így például azt, hogy EU által delegált bíró vajon mely alapjogi hagyományt képviseli – hangzott el az MCC Jogi Iskola által szervezett rendezvényen, amelyen Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíráságának tagja és Kecsmár Krisztián, az Európai Unió Bíróságának tagja beszélgetett a két európai bírói fórum kapcsolatáról. A beszélgetést Sándor Lénárd, az MCC Jogi Iskolájának vezetője, egyetemi docens moderálta.
Teltház mellett zajlott az MCC Jogi Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem által közösen szervezett európai jogrend őrei című beszélgetés. A rendezvény előadói Paczolay Péter, az strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és Kecsmár Krisztián a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának bírája voltak, míg a beszélgetést Sándor Lénárd iskolavezető, egyetemi docens moderálta.
A beszélgetés elsőként arra világított rá, hogy milyen összefüggésben jelent meg az alapvető jogok védelme a kezdetben még piaci-gazdasági integrációként útnak induló európai együttműködésben, és milyen szerepet is játszott ebben a strasbourgi bíróság joggyakorlata. Ezzel összefüggésben Paczolay Péter hangsúlyozta, hogy az egyezmény már kezdetekben is egyfajta viszonyítási pontként, minimumérceként szolgált, ugyanakkor a sokszor elhangzó „bíróságok közötti dialógus” kifejezés félrevezető.
A beszélgetésben mindkét résztvevő bíró kiemelte, hogy az integráció maastrichti fordulata és hatályának kiszélesedése jóval összetettebbé tette a két bíróság kapcsolatát és egyúttal lökést adott az integráció saját alapjogi dokumentumának kidolgozásához. Miközben az Európai Unió Bírósága sok tekintetben támaszkodott a strasbourgi gyakorlatra, a Lisszaboni Szerződésben az EU számra előírt csatlakozás az Európai Unió Bíróságának döntése miatt mai napig elmaradt. Az előadók hangsúlyozták, hogy a tagállamok nem mindegyike támogatja, illetve olyan kérdéseket vetne fel, amelyekkel a közéleti viták és a jogirodalom kevésbé foglalkozik, így többek között azt, hogy vajon az EU közvetett módon tagállamokkal szemben érvényesítheti saját alapjogi felfogását. Mindezeken túl a beszélgetés során számos anekdota és izgalmas bírósági történet elevenedett meg.
Az esemény bepillantást engedett a kontinens két legfontosabb jogérvényesítő intézményének működésébe és kapcsolat-rendszerébe, tovább erősítve az MCC szakmai küldetését: fórumot teremteni a legmagasabb szintű jogi gondolkodás és párbeszéd számára is.
