Olvasási idő: 5 perc
„Az ember oly sokat kíván, és oly kevésre van szüksége” – olvashatták a hallgatók az MCC Veresszéki képzési központ bejárati kapuján. Ez a mondat mélyrehatóan megfogalmazza azt a történelmi és kulturális összefüggést, ami Erdélyt és különösen Székelyföldet oly egyedivé teszi.
A székelyek, akik évszázadok óta Erdély szívében élnek, hosszú történelmük során számtalan kihívással néztek szembe, de mindig is tisztában voltak azokkal az értékekkel, amelyeket nem lehet megvásárolni: a nemzeti identitás, a közösség és a hagyományok. Ez a tudatosság és értékek iránti elkötelezettség jól látható Erdély gazdag történelmében és sokszínű kultúrájában.
Erdély, amelyet a Kárpátok hegyláncai vesznek körül, történelme során számos kultúra és hatalom találkozási pontja volt. A római hódítástól a Magyar Királyságon át, egészen a Habsburg Birodalomig és a modern Romániáig, Erdély történelme egy kulturális olvasztótégelyként szolgált, ahol különböző népek és vallások találkoztak és alkottak egyedülálló keveréket. Ez a sokszínűség alapvető eleme a régió identitásának, különösen Székelyföldön, ahol az ősi eredet és hagyományok büszkesége erősen összefonódik a nemzeti öntudattal.
A Vezetőképző Akadémia hallgatóinak erdélyi tanulmányútja nem csupán egy utazás volt a történelem és a kultúra labirintusába, hanem egy mélyreható betekintést nyújtott a nemzeti identitás megőrzése és a közösségi lét dinamikájába. Az út az intellektuális kíváncsiság kielégítésében, valamint az érzelmek és értékrendek formálásában is szerepet játszott. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Székely Határőr Emlékpark, a Gyimesi Skanzen Panzió és a Csíki Székely Múzeum látogatásai során a hallgatók megismerkedhettek azzal, hogy hogyan formálódott és őrződött meg ez a páratlan kulturális identitás. Ezek a helyszínek élő kapcsolatot kínáltak a múlt és a jelen között, lehetővé téve a résztvevőknek, hogy mélyebb összefüggéseket lássanak a történelem és a mai székely közösség között. A Háromszéki Táncegyesület tagjainak és Kádár Kincsőnek, az MCC Veresszéki Oktatási Központ programfelelős előadásai révén a hallgatók megismerkedhettek az erdélyi régiók hagyományainak sokszínűségével, ahol a népdalok és néptáncok nem csak a szórakozás eszközei voltak, hanem a közösségi összetartozás és az identitás erősítésének módszerei is.
A természeti szépségek felfedezése, mint a Békás-szoros és a Gyilkos-tó környéki séta, valamint a Kis-Cohárd sziklájának megmászása pedig a táj szépségének csodálatára adott lehetőséget, rávilágítva arra is, hogy a székelyek életmódjában milyen fontos szerepet játszik a
természet tisztelete és megóvása. A Fejér Szende által tartott mikroszkopikus és csillagászati foglalkozások egy másik aspektusa volt ennek, ahol a hallgatók a természet tudományos megközelítését is megismerhették.
A tanulmányút során Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Szépvíz településeket is felkeresték a résztvevők, ahol lehetőségük volt személyes tapasztalatokat szerezni a helyi közösségekről és a település működési dinamikájáról. S ahol lehetőségük volt betekinteni egy olyan helyi manufaktúra működésébe, amely a népi hagyományok és a modern kor innovációit ötvözi.
A veresszéki képzési központban eltöltött nap különleges volt a szellemi mélységek tekintetében. Csepregi Gábor előadása a sztoikus filozófiáról, különösen Marcus Aurelius gondolataira fókuszálva, új perspektívákat nyitott a hallgatók előtt arra ösztönözve őket, hogy saját életükben alkalmazzák a filozófiai eszméket. Az előadás által keltett impulzusok arra inspirálta a résztvevőket, hogy újraértelmezzék a filozófus időtlen bölcsességét és vezetéssel kapcsolatos gondolatait a saját életük kontextusában. Ezt követően Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával és Orbán Balázzsal, az MCC Alapítvány kuratóriumának elnökével folytatott ebédre, valamint a „Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája” című könyvének megvitatására került sor, amely tovább mélyített a szellemi tudást.
A Vezetőképző Akadémia hallgatói számára a tanulmányút nem csupán az akadémiai tudás bővítését szolgálta, hanem a személyes fejlődést és a közösségi értékek mélyebb megértésére is lehetőséget adott. Az utazás során a hallgatók megtapasztalhatták, hogyan ötvöződik a múlt a jelentben, és hogyan őrzik meg a székelyek büszkén örökségüket a modern világban. A tanulmányút tanulsága, hogy a nemzeti identitás és örökség megőrzése nem csupán a múltba való visszatekintést jelent, hanem a jövő építésének alapjait is.
