Az MCC Alkotmánypolitikai Műhelyének kutatói részt vettek a European Law Unbound Society (ELU-S) alakuló éves konferenciáján, amelyet 2025. szeptember 25. és 27. között rendeztek meg. A prágai Károly Egyetem Jogi Kara által szervezett eseményre a kontinensről és a tengerentúlról is érkeztek európai joggal és alkotmányjoggal foglalkozó szakemberek, hogy megvitassák a konferencia központi témáját: összehozta a közjogi szakembereket, hogy megvitassák a konferencia központi témáját: “European Law Unbound: What Kind of Europe Can We Reach For?”
Az újonnan alapított European Law Unbound Society legelső éves konferenciáját plenáris előadások, kerekasztal-beszélgetések és párhuzamos panelbeszélgetések alkották, az Alkotmánypolitikai Műhely kutatói két szakmai panel munkájához is hozzájárultak az esemény során.
„Author Meets Reader”: Két kötet az európai alkotmánybíráskodásról
A Műhely munkája egy „Author Meets Reader” panelbeszélgetésen is bemutatkozott, amely Pócza Kálmán, az Alkotmánypolitikai Műhely vezetője által szerkesztett két új kötetről szólt: a Constitutional Review in Western Europe 1990-2020 (Routledge, 2024) és a Constitutional Review in Central and Eastern Europe 1990-2020 (Routledge, 2024) című könyvekről.
Ez a két kötet a JUDICON-EU kutatási projekt eredményeit mutatja be, új módszertant kínálva 21 európai ország alkotmánybíráskodási gyakorlatának elemzésére. A kötetekről folytatott beszélgetést a hozzászólók – Jana Ondřejková, Jan Malir, Csink Lóránt és Jan Komárek – értékes meglátásai gazdagították.
Panelbeszélgetés a magyar alkotmánybíráskodás három évtizedéről
A Műhely kutatói emellett részt vettek a „Three Decades of Constitutional Adjudication in Hungary” című panelbeszélgetésen is. A szekció a magyar Alkotmánybíróság rendszerváltás óta tartó fejlődésének árnyalt értékelését tűzte ki célul.
A panelen előadást tartott Smuk Péter, Csink Lóránt, Pócza Kálmán és Csapodi Márton. Az előadások témái széles spektrumot öleltek fel: Smuk Péter a jogállamisági kérdéseket vizsgálta válságidőszakokban; Csink Lóránt az Alkotmánybíróság emberi jogokhoz való változó viszonyát elemezte; Pócza Kálmán a bírói különvélemények mintázatait mutatta be; Csapodi Márton pedig az alkotmányjogi panaszok szerepét elemezte a politikailag releváns ügyekben.
