A szemeszter utolsó Brunch Talks rendezvényén dr. Daniel V. Came, az MCC vendégoktatója és a Lincolni Egyetem filozófusa tartott elgondolkodtató előadást a filozófia egyik legősibb kérdéséről: hogyan képes az ember igent mondani az életre annak tudatában, hogy a szenvedés elkerülhetetlen?
Dr. Came Friedrich Nietzsche német filozófus munkásságára támaszkodva vizsgálta meg az életigenlés fogalmát és annak nihilizmussal való kapcsolatát. Bevezetésként azzal kezdte, hogy felvázolta a nihilizmus hagyományos értelmezését, amelyet gyakran azzal a meggyőződéssel társítanak, hogy az életnek nincs értelme, célja vagy jelentősége.
Az előadás ezután Nietzsche gondolkodásának egy alternatív értelmezése felé fordult. Dr. Came szerint Nietzsche az értékek hiányát időnként nem egy leküzdendő állapotként mutatja be, hanem mint a valódi életigenlés felé vezető út egyik állomását. Kifejtette: ha nincsenek eleve elrendelt, objektív értékek, akkor magát a világot sem lehet objektíve jónak vagy rossznak ítélni.
Az előadó szerint ebből a nézőpontból az életigenlés nem azt jelenti, hogy be kell bizonyítanunk a létezésünk jogosságát vagy értelmét. Inkább arról szól, hogy elengedjük azt az elvárást, miszerint az életnek egyáltalán szüksége lenne ilyen igazolásra. Ahelyett, hogy egy olyan végső mércét keresnénk, amelyhez a létezést mérni kell, az életigenlés abból áll, hogy elfogadjuk az életet olyannak, amilyen – minden kihívásával, bizonytalanságával és tökéletlenségével együtt.
Az előadás, amely új megvilágításba helyezte Nietzsche egyik legmeghatározóbb gondolatát, azt vizsgálta, hogy érdemes-e újragondolni az értelem, az értékek és az emberi boldogulás kapcsolatát. Az esemény magával ragadó lezárása volt a félév Brunch Talks sorozatának, és egy olyan filozófiai kérdésről indított el közös gondolkodást, amely ma is ugyanolyan időszerű, mint egykor.
