Egy rangsor – sok jó iskola

„Az ember alapvetően versengő lény, a versenyzés pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból.” – mutatott rá Csíkszentmihályi Mihályt idézve Dugasz János, az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztályának vezetője arra, hogy milyen motivációt jelenthet bármiféle rangsorban való elhelyezkedésünk. A főosztályvezető kiemelte, a rangsor élén álló intézmények számára kihívás, hogy megőrizzék eredményességüket, míg a többi iskola motivációt meríthet az elérhető célok láttán. Dugasz János szerint a „TOP100” egyik fontos újítása, hogy az eredményességet befolyásoló paraméterek között nem súlyoztak az értékeléskor. A végeredményben ugyanolyan hangsúlyos szerepe van tehát egy adott intézmény infrastrukturális fejlettségének, mint a kompetenciaméréseken elért eredményeknek. Míg a korábbi, súlyozott értékelési rendszer inkább módszertani útmutatóként szolgált – tehát a súlyozottan szereplő értékek javítására ösztönözte az intézményeket -, addig az MCC és az Oktatási Hivatal rangsora sokkal inkább a célt szeretné felmutatni, és azt, hogy ez a cél többféle úton elérhető.

A kerekasztal-beszélgetésen Constantinovits Milán, az MCC szakmai és oktatási igazgatója és Retteginé Böröcz Katalin, a szombathelyi MCC központ képviselet-vezetője kérdezte a ranglistán első 3 helyen szereplő vas vármegyei középiskola intézményvezetőit arról, mit jelent számukra az elért eredmény, miben látják a jelen oktatásának kihívásait, és hogyan tudják magukat felvértezni a jövő kihívásaival szemben. A szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium és a Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium igazgatói, illetve igazgató-helyettese egyetértetett abban, hogy a hagyomány rendkívül fontos intézményeik számára. Felemelő érzés a tudat, hogy az egykori diákok evidenciaként kezelik, hogy gyermekeiket anyaintézményükbe íratják, hiszen ez azt jelenti, hogy jó élményeket vittek haza saját iskolai éveikből. Pinezits Helga szerint azonban nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok iskolához való kötődése is fontos ahhoz, hogy igazán jó közösség alakuljon ki az intézményben. Keszei Balázs érzékletes hasonlattal mutatta be, melyek iskolája fő támpillérjei. Miként a jó fejőszéknek 3 lábra van szüksége ahhoz, hogy ne billegjen, úgy a Jurisich is 3 értékre támaszkova őrzi meg stabilitását: a tudomány, a közösség és a tradíció hármasa jelenti számára a biztos alapot, melyre építkezhet. Papp Tibor elmondta, hogy bár a Bolyai még fiatal intézmény, az elmúlt csaknem három évtizedben sikerült egy stabil képet kialakítani az iskoláról. Legfőbb célja, hogy olyan pedagógusokkal dolgozhasson, akik példaképek lehetnek a diákok számára.

Az új gimnáziumi rangsor szerepével kapcsolatban Constantinovits Milán elmondta, hogy az egyik legfőbb cél az volt, hogy inspiráló, országos szintű szakmai fórum alakuljon az intézmények részvételével. Az eredmények értékelésének egyik legfőbb gyümölcsének az első ízben megrendezett díjátadó gálát tartja, mely megmutatta, hogy valóban igény van a találkozásra és a kötetlenebb mégis szakmai diskurzusra is.

Vajon egy középiskolákat rangsoroló lista milyen hatással van egy 14 éves fiatal iskolaválasztására? Az intézményvezetők úgy látják, hogy előnye és hátránya is lehet az adott pozícióban való szereplésnek. Egy rangsor elején végzett intézmény talán ijesztő lehet annak, aki bizonytalan a képességeit illetően. Elképzelhető, hogy egy értékeit még át nem látó kamasz úgy gondolja, hogy nem neki való egy erős iskola, pedig tisztességes munkával bárhol megállhatja a helyét. Ugyanakkor nyilvánvalóan presztízst jelent egy gimnázium számára az előkelő pozíció – különösen, ha tartósan meg is marad az adott sorrendbeli sávban.