Milyen hatások formálják ma a fiatalok politikai gondolkodását, és hogyan alakul át a közéleti részvétel a digitális térben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb, Like-demokrácia és mindennapi döntéshozatal a magyar fiatalok körében című kötetének bemutatója, ahol a Z generáció politikai szocializációjának összetett folyamatait elemezték a szerzők.
A beszélgetés egyik központi megállapítása volt, hogy bár a fiatalok politikai érdeklődése általában mérsékelt, a közéleti tartalmak jelenléte mindennapjaikban meghatározó. Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese kiemelte: a család továbbra is kulcsszerepet játszik a politikai szocializációban, ugyanakkor az online tér dominanciája megkerülhetetlen. A fiatalok jelentős része rendszeresen találkozik közéleti tartalmakkal, ám a hitelesség kérdése továbbra is kihívást jelent: míg sokan influenszereket követnek, a politikai kérdésekben a szakértői véleményeket tartják a legmegbízhatóbbnak.
A fiatalok értékrendjét elemezve Tardi Roland, az MCC akadémiavezetője rámutatott: a Z generáció vezetőeszményében kiemelt szerepet kap a gyakorlati kompetencia és a nemzeti szuverenitás melletti elkötelezettség. Hangsúlyozta, hogy krízishelyzetekben a nemzeti kötődés különösen felértékelődik, miközben a biztonságérzet – legyen szó fizikai vagy információs környezetről – alapvető igényként jelenik meg.
A jövőképpel kapcsolatban Tóth Miklós Bálint, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Politikatudományi Műhelyének kutatótanára ambivalens képet vázolt fel. Bár a gazdasági bizonytalanság hatással van a fiatalok gondolkodására, sokan mégis optimisták saját életútjuk alakulását illetően. A kutatási adatok szerint a többség továbbra is a hagyományos életpályában gondolkodik: jelentős részük tervez gyermekvállalást, és hosszú távon is a család intézményében képzeli el jövőjét.
A panelbeszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fiatalok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a bizonytalanság és a hosszú távú tervezhetőség hiánya. A „szűkülő időperspektíva” és az információs túlterheltség megnehezíti a stabil jövőkép kialakítását, ami közvetlenül hat a közéleti részvételre is.
A beszélgetés zárásaként elhangzott: a legfontosabb feladat a hiteles kapaszkodók és a kiszámítható jövőkép megerősítése. Csak így válhatnak a digitális térben megjelenő reakciók tudatos és felelős állampolgári döntésekké.
