Olvasási idő: 2 perc
A Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös szervezésében megvalósult eseményen Dr. Sárközy Miklós történész, iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem docense mutatta be Irán társadalmi, politikai folyamatait, valamint az ország külpolitikáját. Sárközy beszélgetőtársa Kovács Blanka, a Migrációkutató Intézet junior kutatója volt.
A jelenlegi tüntetésekkel kapcsolatban Sárközy Miklós kifejtette, Iránban három-négy évente beszélhetünk nagyobb tüntetéssorozatokról. A Mahsza Amini halála miatt kirobbant tüntetések is ezen jelenségek közé illeszthetőek. A jelenlegi tüntetéssorozat esetében fontos kiemelni a társadalmi elégedetlenség miatti okokat. Ide sorolhatóak a COVID-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásai, az amerikai szankciók, valamint az orosz-ukrán háborúhoz köthető élelmiszer-áremelkedés.
Irán politikai és társadalmi helyzetével kapcsolatban az iranista felhívta a figyelmet az ország politikai életének ciklikusságára. Irán politikai életében négy-nyolc évente váltják egymást a neokonzervatív és „liberális” adminisztrációk. 2021-ben Ibrahim Raiszi és bizonyos Nyugat-ellenes csoportok abszolút többséget szereztek az alacsony részvétellel megrendezett választásokon. Irán társadalmi helyzetével kapcsolatban Sárközy kiemelte a modernség és a tradicionalizmus közötti szembenállást. Az országot jelentősen átalakították az 1980-as években kezdődő urbanizációs hullámok, amelyeknek köszönhetően mára az ország lakosságának 70%-a városokban él. Emellett a modern Iránt meghatározza a nők magas részvétele a felsőoktatásban és közigazgatásban, valamint a nagymértékű digitalizáció.
Az ország külpolitikájával kapcsolatban Sárközy kiemelte a Szaúd-Arábiához való közeledést. Elmondása szerint a két ország esetében regionális, illetve síita-szunnita versengés figyelhető meg. A két ország viszonya a 70-es években romlott meg, ezt követően gyakorivá váltak az összecsapások a két ország között a diplomáciai és gazdasági térben. Emellett Sárközy felhívta a figyelmet az ország atomprogramjára, amely alapvetően befolyásolja Irán kapcsolatát Szaúd-Arábiával, Izraellel és az Egyesült Államokkal. Az iranista szerint az orosz-ukrán háború lehetőséget biztosít Iránnak arra, hogy fegyvereit jelentősebb mértékben exportálja a harmadik világ országaiba.
