Olvasási idő: 4 perc
Miből lehet címlaphír? Leginkább Politikai vezetőkről, természeti katasztrófákról, nagy jelentőségű tudományos eredményekről, mint a Nobel-díj, vagy történelmi jelentőségű eseményről szóló írásokból. A különböző nemzetközi sajtóorgánumok címlapjai azok a felületek, amelyek a legértékesebbek és ezáltal leginkább megmutatják, hogy egy adott ország mekkora érdeklődésnek örvend a nemzetközi sajtóban.
Különösen érdeklődik az 1848 és 1956 közötti történelem iránt, aminek kapcsán számos címlaphírt gyűjtött össze, amelyek rendszerezetlenül hevertek - mondta el Szalay-Berzeviczy András, társszerző, a Tranzpress Kiadó ügyvezetője Szegeden. Ennek kapcsán fogant meg az ötlet, hogy ezeket a címlaphíreket érdemes lenne rendszerezni, kiadni, amihez nagy segítséget jelentett a Pressmonitor nevű saját fejlesztésű platform. Ennek alapján rövidesen elkezdődött a könyv előkészítése. A vizsgált időszakot végül 1848-2020 között állapították meg, ami 172 évet jelent és amelynek feldolgozására hat, a történész szakmában igen elismert szakembert kértek fel, Tölgyessy Pétert, Romsics Ignácot, Hermann Róbertet, ifj. Bertényi Ivánt, Eörsi Lászlót és Valuch Tibort. Szalay-Berzeviczy András társszerzőként az előszót, valamint az első fejezetet írta a könyvhöz.
Dr. Gali Máté, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanára a beszélgetés moderátoraként feltette a kérdést, hogy bár az elmúlt másfél évtizedben eléggé negatív a sajtója Magyarországnak, de hogyan látták ezt a szerzők a vizsgált 172 év tekintetében? Válaszul az előadó kijelentette, hogy fontos helyre tennünk, hogy a nyugati sajtó elnevezés alatt elsősorban az angolszász, frankofón és tengerentúli sajtót kell értenünk, mely elsősorban érdekorientált, másodsorban eredményorientált. Az áttekintett közel 200 éves időszak alatt – eltekintve az 1848 utáni pár évtizedtől, Magyarország az említett angolszász, frankofón világgal szembenálló szövetségi társulásokban vett részt, ezáltal a sajtóbéli megítélése várhatóan negatív hangokat ütött meg. Ezt a megállapítását nagyon jól mutatja, hogy általában, amikor a nyugati gondolkodással és irányvonalakkal párhuzamos történések zajlanak egy adott országban, így Magyarország esetében is, pozitív megítélésre számíthat a sajtóban, amikor viszont a szuverenitását védi, vagy valamilyen saját irányvonal mellett kötelezi el magát, szinte azonnal negatív irányba fordulhat ez a folyamat. Ezzel egybevágóan legpozitívabb pontokként említhetjük 1848-at, 1956-ot, vagy 1989-et.
Magyarország esetében jól nyomon követhető ez a folyamat Bethlen István konszolidációs politikájának kapcsán, amikor a nyugati sajtó a kormány intézkedéseinek hatására pozitív hangot üt meg az országgal szemben, mivel ezek a nyugati hatalmak megítélése szerint is előnyösek, pozitívak. Ehhez hozzájárul, hogy Bethlen és Bánffy Miklós maguk is publikáltak angolul és franciául a nyugati sajtóban. Érdekesség, hogy hogy Horthy Miklós hatalomra jutását mindenképp pozitívabb tényként ítéli meg a nyugati sajtó, mint IV. Károly lehetséges uralmát. Ez az időszak egészen 1925-ig tartott, amikor újra beárnyékolják az ország sajtómegjelenéseit a kormánnyal kapcsolatos botrányok, valamint Gömbös Gyula nácibarát kormányának felállítása.
Összefoglalásképpen Szalay-Berzeviczy András kiemelte, hogy nagyon fontos szem előtt tartani egy ilyen kutatás során, hogy az adott, esetünkben nyugati sajtó, is rendkívül diverz, nagyon fontos megnézni, hogy éppen milyen értékelvű sajtóorgánumot olvasunk, valamint a politikai érdek minden esetben szerepet játszhat a megjelenésekben. A könyv szerzői pontosan emiatt tudatosan törekedtek arra, hogy minél szélesebb körből válogassanak, így gyakorlatilag a sajtóorgánumok legszélesebb palettájáról vizsgálták meg a Magyarországot megemlítő cikkeket. Így a teljesség igénye nélkül a Time, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a The New York Times mellett előkerülnek a szélsőségek lapjai is, mint francia a L’Humanité, vagy az olasz Avanti című lapok is.
A kötet rendkívül igényes munka, amely esztétikus, gazdagon illusztrált, biztosan izgalmas, élményszerű olvasást kínál a téma iránt érdeklődőknek.
