Olvasási idő: 4 perc
Paul Sracic, a Hudson Institute vendégkutatója, valamint Bankuty-Balogh Lilla, PhD, az MCC Globális Gazdaság Központjának vezetője közreműködésével
Kereskedelempolitika és nemzetbiztonság
„A nemzetbiztonság az elmúlt 90 évben megváltozott. Az utolsó nagy váltás a ’30-as években történt, a II. világháború előtt.” Eredetileg az volt a logika, hogy az egymással kereskedő országok nem fognak háborúzni — a kereskedelem megelőzheti a konfliktusokat.
Trump kereskedelmi politikája
Trumpot mélyen aggasztották az ellátási láncok, különösen miután a COVID megmutatta azok sérülékenységét. Példa: „Ha az USA nem tud életképes autóipart fenntartani, az nemzetbiztonsági kockázat.”
Első ciklusa alatt megvolt a hatalma a vámok emelésére, de többnyire nem élt vele.Trump a vámokat az amerikai ipar és munkahelyek védelmének eszközeként tekintette — egy módnak arra, hogy „visszahozza” az 1930-as évek gyártási világát.
Ugyanakkor a modern gyárak (pl. acélművek) erősen automatizáltak, így a vámok nem tudják helyreállítani a korábbi foglalkoztatási szintet.„Trump: vámokat használ a helyi védelemre, hogy olyan életük lehessen, mint a ’30-as években, visszaadni a gyártást — ez a MAGA jelentése.”
A probléma azonban szerkezeti: az USA technológiai változások miatt már nem tud minden gyártást fenntartani.A közgazdászok általában úgy vélik, hogy a szabadkereskedelem mindenkit gazdagabbá tesz, de politikailag zavarokat okoz: miközben a GDP nő, bizonyos csoportok elvesztik munkahelyeiket.
Sracic (ohiói, történelmileg acélipari állam) elmondta, hogy a ’30-as években a szakszervezetek és a demokraták uralták ezeket a régiókat.Évtizedeken át az acélmunkások és a szakszervezetek a demokratákat támogatták, ellenezve a szabadkereskedelmet.Idővel a republikánusok új narratívát adtak: a kereskedelem elveszi a munkát és külföldre viszi.
Trump 2025: vámtervek
Trump visszatérésének része a „viszonossági vámok”: a más országok USA-val szembeni vámaihoz igazodó amerikai vámok.E döntéseket ma már inkább szűk politikai érdekek, nem gazdasági logika vezérlik.
Választási és politikai dinamikák
Az amerikai elnöki rendszer kereskedelmi jogkörrel ruházza fel az elnököt, de annak használatát a politika alakítja.
„Kevés az átszavazás a két párt között: a legtöbb állam politikailag „bebetonozott.”„A billegő államok, mint Pennsylvania és Michigan (történelmileg ipari, munkásállamok) a döntőek.”„A diplomával nem rendelkezők nagyobb eséllyel dolgoznak gyártásban, és támogatják a protekcionizmust.”
Így a kereskedelempolitika billegő államokat célzó kampánytémává válik.Trump protekcionizmusa vonzó azoknak a helyi közösségeknek, amelyek „inkább maradnának, ahol vannak”, mintsem munkáért költöznének.Az ígéret: a helyi élet és identitás helyreállítása vámokon keresztül.De mivel a modern gyártás gépesített, a vámok nem teremtik újra a ’30-as évek munkahelyeit.
USA–Japán kapcsolatok
Az amerikai félvezetőipar munkaerőhiánnyal küzd — van pénz, de nincs elég képzett munkaerő.
Trump különleges kapcsolatot ápol Japánnal: konzervatív, hagyományőrző országnak tartja.Japán ellenáll a tömeges bevándorlásnak, értékeli a társadalmi kohéziót.„Kedveli Japánt, mert nacionalista, nem globalista — ‘Japan First’, hasonló az ‘America First’-höz.”
Japán kereskedelmi kapcsolata az USA-val hasonló az EU-éhoz, de az USA továbbra is saját érdekeit helyezi előtérbe.„Trumpnak mindegy, hogy kedvel-e valakit. Továbbra is America First. A cél az amerikai gazdaság rendbetétele.”
