Olvasási idő: 3 perc
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Politikai Filozófia Európai Centruma 2025. október 16–17-én kétnapos konferenciát és könyvbemutatót tartott „Bölcsesség és zsarnokság: a Strauss–Kojéve vita – a zsarnokság formái a modern korban” címmel. Az esemény a Centrum éves kiemelt szakmai rendezvénye, amelynek célja, hogy a klasszikus politikai filozófia kérdésein keresztül vizsgáljon meg meghatározó kortárs politikai jelenségeket.
A Politikai Filozófia Európai Centruma minden évben egy olyan témát állít középpontba, amely a „politikai filozófiának haza kell térnie Amerikából Európába” gondolat jegyében értelmezi újra a klasszikus politikai gondolkodás örökségét.Az első konferencia Leo Strauss, a második Eric Voegelin politikai filozófiáját vizsgálta. A 2025-ös program középpontjában a zsarnokság kérdése állt: annak klasszikus és modern formái, politikai és filozófiai következményei.
A konferencia nyitónapján mutatták be az MCC Press gondozásában megjelent Eric Voegelin-konferenciakötet írott anyagát, amelyet Tilo Schabert, Voegelin egyik legjelentősebb tanítványa szerkesztett és személyesen mutatott be Budapesten.
A Centrum 2025-ben egy új, nemzetközileg is jelentős szellemi kezdeményezést indított útjára: megalapította a European Journal of Political Philosophy című folyóiratot.
Az angol nyelvű lap évente kétszer jelenik meg, és célja, hogy az európai politikai filozófia több ezer éves hagyományának bázisán újraértelmezze a klasszikus kérdéseket, valamint fórumot biztosítson a 20. századi megújítók – többek között Leo Strauss, Eric Voegelin, Hannah Arendt és Michael Oakeshott – szellemi örökségét továbbvivő kutatók és gondolkodók számára.
A folyóirat tanácsadó testületében neves amerikai, európai és magyar politikai gondolkodók kaptak helyet.
A konferencia középpontjában Leo Strauss és Alexander Kojéve 20. századi vitája állt, amelyet Strauss On Tyranny című, 1963-ban megjelent kötete alapozott meg. A vita kiindulópontja Xenophón Hieron, avagy a zsarnokságról című művének értelmezése volt, amelyhez Strauss természetjogi alapú tanulmányt fűzött.
Kojéve hegeliánus alapállásból válaszolt Strauss értelmezésére, amire Strauss egy újabb válasszal reagált. A vita középpontjában az a kérdés áll: vajon a klasszikusok által képviselt tisztelet fogalma vagy a modern elismerés utáni vágy szolgál-e jobb iránytűként az ember számára. A konferencia ennek a gondolati ütközésnek a mentén tárta fel a zsarnokság különböző formáit és a politika és filozófia közötti feszültségeket.
A kétnapos rendezvény a politikai filozófia klasszikus kérdéseit hozta párbeszédbe a modern kor problémáival. A zsarnokság természetéről szóló vita nemcsak a politikai gondolkodás alapjait érinti, hanem a 21. századi politikai gyakorlat megértéséhez is kulcsfontosságú perspektívákat kínál.
