Olvasási idő: 4 perc
A mesterséges intelligencia soha nem fogja kiváltani a pedagógus munkáját, mert szükség van a személyes kontaktusra, a tanár tárgyi tudására és nevelő munkájára – legfőképpen arra, hogy kritikus gondolkodásra tanítsa a diákokat – ezt erősítették meg az előadók a miskolci MCC Tiszaújvárosban megrendezett pedagógus konferenciáján, ahol a mesterséges intelligencia előnyeiről és árnyoldalairól, illetve az oktatásban betöltött szerepéről beszéltek a szakemberek.
Koren Balázs, EdTech-szakember, az MCC FIT oktatója és Szakos Enikő, az MCC Tanuláskutató Intézet oktatáskutatója többek között olyan kérdéseket boncolgatott előadása során, hogy milyen lehetőségeket nyit meg a tanárok számára a mesterséges intelligencia, és milyen veszélyeket hordozhat, ha nem tudatosan használjuk, illetve hogyan tudja a pedagógus megőrizni vezető szerepét a tanulási folyamatban, miközben a diákok sokszor előrébb járnak a technológia használatában.
Az emberek egy része úgy véli, nem kell foglalkoznunk a mesterséges intelligenciával, ugyanúgy megy tovább az élet, mint korábban, mások viszont attól tartanak, hogy átveszi az ember munkáját. Koren Balázs szerint az igazság valahol a kettő között van.
Amikor a mesterséges intelligencia kapcsán kétségek merülnek fel, mindig az a kérdés, mi lesz, ha már nem tudjuk megkülönböztetni a valóságot a mesterséges intelligenciától – mondta a szakember. A mesterséges intelligencia azonban nem úgy gondolkodik, mint az ember, és éppen ezért nagyon jó kiegészítője, nem pedig helyettesítője lehet az embernek. Az orvostudományban például a prevenció területén nagyon jól használható, mert a korábban begyűjtött adatok alapján, más hasonló esetek bemutatásával tudja az orvosok munkáját segíteni.
Koren Balázs szerint a baj az, hogy felnövőben van egy olyan generáció, amelyik elhiszi, amit a ChatGPT mond, és ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy egy irányítható társadalommá válunk. A szakember szerint a pedagógusok legnagyobb felelőssége, hogy megtanítsák a diákokat kritikusan gondolkodni. Nem az a cél, hogy kitiltsuk az iskolából a mesterséges intelligenciát, hanem hogy megtanítsuk a gyerekeket, hogyan kell okosan alkalmazni. Ez egy eszköz ugyanis, amit lehet jóra, és lehet rosszra is használni.
Amikor mesterséges intelligenciával foglalkozunk, akkor kommunikálunk vele, de fontos, hogy ezt hogyan tesszük. Már egész mondatokban tudunk vele beszélni, és ez jó, mert ez ismét türelemre tanít – mondta Koren Balázs. A kérdés, hogy rendelkezünk-e azzal a tudással, hogy el tudjuk dönteni, igaz vagy sem, amit a mesterséges intelligencia mond. Ezt megfelelő tárgyi tudás nélkül nem tudjuk eldönteni, és itt van nagy felelőssége a pedagógusoknak: nekik kell megadniuk a szükséges háttértudást a gyerekeknek. Tehát a tanári munka nem váltható ki a mesterséges intelligenciával. A szakember néhány az oktatásban jól használható oldalt is bemutatott a tanár kollégáknak, ami segítséget jelenthet számukra a tanítás során.
Szakos Enikő a pedagógusok szempontjából közelítette meg a témát, az emberi és nem a technológia oldaláról. Mint mondta, minden technikai újítás, felfedezés után előtérbe került az a kérdés, előre viszi-e az emberiséget az újdonság: így volt ez az írás megjelenésekor, a könyvnyomtatás feltalálásakor, vagy az első számítógépek alkalmazásánál is.
Mindannyian félünk attól, amit nem ismerünk, így a mesterséges intelligencia kapcsán is vannak bennünk kérdések az adatbiztonsági veszélyekkel, kiszolgáltatottsággal, megfigyeléssel vagy a diszkriminációval kapcsolatban, de félünk a munkánk elvesztésétől is.
Ami a pedagógusok munkáját illeti: bár az oktatásban használható a mesterséges intelligencia, de a tanár nem lecserélhető, mert neki kell felkeltenie a gyerek érdeklődését – véli a szakember. Emellett a nevelést sem tudja helyettesíteni semmilyen chatbot, és nem fogja pótolni a személyes interakciót sem. A kutató azt is kiemelte, a mesterséges intelligencia egy jó tükör is társadalom számára, hiszen minden információ, amit kap, azt emberektől kapja.
