Olvasási idő: 5 perc
„Holnap is van nap”. Ez az az álláspont, amely jelentősen meghatározza az Írek alapvető látásmódját az élethez. Egy alapvetően sokkal visszafogottabb nép, akik bár ha elengedik magukat elég őrült szituációkba tudnak keveredni, főleg egy ír pubban töltött este után, az élethez valahogy egy nyugodtabb, kevésbé izgulós, kedvesebb és megértőbb módon viszonyulnak.
Kaufmann Éva is így látja, aki több mint 15 éve él kint Írországban, és szerinte, „össze sem lehet hasonlítani az ír és magyar embereket és főleg a vállalkozókat egymással”. Mindenhol azt látta, és többször is kihangsúlyozta, hogy az írek egyszerűen mennyire elfogadóak. Éva élete során relatíve később váltott karriert, kezdett bele egy kisvállalkozásba, s szerinte míg otthon ez furcsának számítana, itt teljesen elfogadott.
Az Írek, tapasztalata szerint emberségesebbek, mint a magyarok otthon. Itt is fontos a siker, viszont a legtöbb sikeres vállalkozóról meg se lehet mondani, hogy milyen eredményei vannak, - ugyanúgy oda ül melléd a kocsmában, mint bármelyik másik ember - míg otthon ezek az emberek „sokkal magasabb rétegbe képzelik magukat”.
„Itt mindenki mások sikerének örül”. Példaként, egy 15 000 fős kisvárosban, nyílt egy kávézó. Csak azért, hogy be tudjon indulni, elkezdett oda járni a szomszédság, mert tudták, milyen nehézségei lehetnek egy ilyen vállalkozásnak a kezdetekben.
Tény, hogy itt az átlag életszínvonal magasabb, adóparadicsom lévén.
Azonban van pár dolog, amit a kiköltözött vállalkozók szerint a magyarok jobban csinálnak. Ezek közé tartozik az a praktikus gondolkodás és élethez való hozzáállás, ami a magyarokat jellemzi. Sokkal „életrevalóbbak” és „élesebb elméjűek” ahogyan Éva megjegyezte.
Az iskolázottság szintén hátrány lehet, mivel otthon hatalmas elméleti tudást kell felhalmozni, már a gimnáziumban, nemhogy az egyetemeken, míg itt kint könnyebb az oktatás, és a teljesítés feltételei sok esetben alacsonyabbak. Kevesebb az elméleti tananyag, és bár ez levesz rengeteg terhet a diákok válláról, esetleg hátrányt jelenthez a piacon való érvényesüléskor. Ilyenek a matematika, elméleti fizika és biológia olyan területei, amelyekbe egy magyar középiskolás jobban beleláthat, mintsem egy ír.
Magyar Tamás, 3D nyomtatással foglalkozik, és már régóta dolgozik közösen mind magyar mind ír fejlesztőkkel. Munkája során azt vette észre, hogy az írek sokkal nyitottabbak, és rugalmasan állnak a változásokhoz. A tempójuk viszont nyugodtabb, lassabb tud lenni, mint a magyaroké.
Ha egy kisebb befektetést kell eszközölni egy projekt megvalósításához szinte azonnal rábólintanak, viszont ha egy magasabb összeg kell sokáig, több ideig fontolgatnak, mint a magyarok.
Ami a legfontosabb Tamás szerint, hogy az írek nem „sunnyogósak”. Nincs meg a „mindent a haverokkal csináltatok meg” mentalítás, nincs feketézés.
Ehhez példaként felhozta, hogy mikor egy magyar vállalkozó 3D nyomtatással foglalkozó gépe elromlott és javítani kellett, az ára magasabb lett volna, mint egy új gépet venni. Egyből be is indult a vállalkozó gondolkodása, és arra jutott, hogy mivel papíron van egy Szlovákiai cége, ott olcsóbban meg tudja venni ezt, annak a cégnek, és az itthoni cége tudja használni. Egy írnek ilyen nem biztos, hogy eszébe jutna.
Egy másik magyar kliense Tamásnak biztonságtechnikában dolgozott, és rendszeresen a javítási számlákat a cég nevére kellett kiállítania, mintha nem egy otthoni hobbigépet javított volna, pedig erről volt szó.
Egy másik eset kapcsán „egy EUban dolgozó cég magyar fiókja többször adta el a munkámat sajátjaként” közölte. A cég – Tamás állitása szerint - hivatalosan felvett egy alkalmazottat a posztra, de a javítást kiszervezte Tamásnak. Így egy évig, amíg az anyacég azt hitte egy alkalmazott a cégtől javítja ezeket a gépeket, pedig azokat valójában olcsóbban Tamásnak szervezte ki - Tamás állítása szerint –ezt a mérnöki fizetést hazavitte a saját zsebében.
Az írek nem akarnak ilyen kiskapukat, fél-legális megoldásokat keresni. Őszintén és tárgyilagosan állnak a témához, és bár próbálnak ők is profitmaximalizálni, kifizetik, amit ki kell nekik.
Ennek nyilvánvaló része az, hogy kifejezetten kedvező adórendszerük van, és a magyaroknál sokkal kevesebbet adóznak, így a fekete és szürkegazdaságnak nincs akkora ereje.
Tamás azt is mondta, hogy míg itthon több mint 24 alkalommal pályázott támogatásra nem sikerült egyszer sem nyernie, és úgy látja itthon a fontosabb támogatásokból és közbeszerzésekből főleg a politikusok barátai és ismerősei kapnak. Ezt sokan gondolják így még itthon, és ez is egy különbség lehet, mivel az írek az ő rendszerüket többnyire igazságosnak és fairnek tartják.
Az Írekkel való beszélgetés folyamán, azt mondták az ír vállalkozókkal való viszony és beszélgetés mindig nyugodt és nyitott, a helyi ír kis és nagyvállalkozók többsége boldogan meghallgat, ha kérdésed van hozzájuk, vagy ha beszélgetni akarsz velük.
Az írek nagy lehetőségként élik meg azt, hogy ilyen körülmények között vállalkozhatnak, és általában pozitívan látnak előre a jövőbe. Ha mégis valami nem sikerül, úgy gondolják nem nagy gond, majd következőre menni fog. Hiszen holnap is van nap.
írta: Kerényi Krisztián
