Lasse Lassen, a Würzburgi Egyetem oktatója, az MCC Magyar-Német Intézetének vendégelőadója Habsburg Ottóról, az utolsó magyar trónörökösről tartott előadást Miskolcon. Egy rendkívüli életet mutatott be: egy olyan emberét, aki soha nem élt Magyarországon, mégis egész életét annak és egész Európának szentelte. Az előadást követő pódiumbeszélgetésen Grózner Dániel, az intézet projektmenedzsere kérdezte vendégünket.
Emigrációban töltött évek
Az 1919-es Habsburg-törvény tartós emigrációba kényszerítette a dinasztiát: elkobozták vagyonukat, és elhagyni kényszerültek hazájukat. Habsburg Ottó 1930-ban vált nagykorúvá, és ettől fogva ő állt a királyi ház élén. Figyelmét hamarosan az osztrák függetlenség megőrzésének kérdése kötötte le: mindent megtett az Anschluss megakadályozásáért, ám ez a kísérlet kudarcba fulladt. A családot elfogták, koncentrációs táborba kerültek, majd az Egyesült Államokba menekültek. Ott fáradhatatlanul azon dolgoztak, hogy a világ Ausztriát ne Németország részeként, hanem áldozataként tekintse, és ez a törekvés végül sikerrel járt: a háború után Ausztria újra önálló állam lett.
Mindezek ellenére hosszú évtizedekig nem utazhatott be Ausztriába. 1965-ben, elsőszülött fia születésekor mondott le a Habsburg-ház igényeiről, és vallotta magát az Osztrák Köztársaság polgárának.
Magyarország ügye
Habsburg Ottó közel hetven évig nem léphetett Magyarország területére, mégis szinte minden fontos pillanatban ott volt lélekben, és próbált cselekedni. Megtanult magyarul, bár soha nem élt az országban. A II. világháború alatt megpróbálta kivonni Magyarországot a náci Németország oldaláról, és arra ösztönözni, hogy nyilvánítsa magát semlegesnek. Sokat tett azért is, hogy Magyarország ne kerüljön szovjet megszállás és kommunista uralom alá. Sajnos ezen kísérletei meghiúsultak.
1988-ban végre Magyarországra látogathatott, és a mai Corvinus Egyetemen tartott előadást. Célja ekkor már egyértelmű volt: Magyarországot az Európai Unió tagjává szerette volna tenni. Beszéde nagy hatást keltett: meghívták Debrecenbe is, ahol felvázolta a Pán-Európai Piknik ötletét, amely 1989-ben valósággá vált, és jelképesen átszakította a vasfüggönyt.
Az egységes Európa apostola
Habsburg Ottó 1973-tól a Pán-Európai Mozgalom elnöke volt, és húsz éven át az Európai Parlament képviselőjeként szolgált. Kiállt a két német állam újraegyesítése mellett, amikor sokan még kételkedtek benne. Meggyőződése volt, hogy csak egyetlen út létezik: Európának össze kell fognia, mert a széttagolt kontinens kiszolgáltatott a nagyhatalmaknak. 2004-ben, az Unió keleti bővítésekor egyik legfőbb célja teljesült.
Érdemek és örökség
Habsburg Ottó nem nemzeti, hanem európai politikus volt: hatása átívelt határokon, korlátokon és évtizedeken. Fontosnak tartotta Európa keresztény gyökereinek megőrzését, és egész életével bizonyította, hogy a hazaszeretet és az európai egység nem zárják ki egymást. Lassen szerint az ő személyének különös mélységet ad, ahogy teste és szíve is két haza között oszlik meg: szívét Esztergomban helyezték örök nyugalomra, teste pedig Ausztriában pihen.
