Az Európai Unió jelenleg nem rendelkezik átfogó stratégiával a megváltozott geopolitikai környezet kezelésére – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képzési központjának szerda esti rendezvényén, ahol neves szakértők vitatták meg az orosz–ukrán háború következményeit és Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdését.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európai Unió politikája egyszerre ellentmondásos és eredménytelen: miközben az EU nem tárgyal Oroszországgal, az Egyesült Államokkal nem képes egyenrangú félként fellépni, Ukrajna korlátlan támogatása pedig nem hozott érdemi geopolitikai sikereket, viszont Európát egyre nehezebb gazdasági és politikai helyzetbe sodorja.
Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója rámutatott: Ukrajna európai uniós csatlakozása jelenleg nem reális. Az ország nem felel meg a csatlakozási feltételek döntő többségének, és az előírt feltételek csupán töredékében tapasztalható előrelépés. „Ukrajna még nem tart ott, hogy beléphessen ebbe a klubba, és ha a magyar érdekeket nézzük, ebből jelenleg számunkra semmilyen előny nem származna” – fogalmazott.
A szakértők hangsúlyozták: Magyarország számára kulcskérdés a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete, amelyben nem lehet és nem is szabad engedni. A kisebbségi jogok érvényesülése a csatlakozási folyamat egyik alapfeltétele, amely Ukrajna esetében továbbra sem teljesül.
Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője kiemelte: az uniós bővítési politika során nem lehet kettős mércét alkalmazni. Felidézte, hogy Horvátország a délszláv háborút követően minden kedvezmény nélkül teljesítette a csatlakozási feltételeket. „Miért lennének az ukránok különbek más országoknál? Az EU-ban a szabályokat menet közben módosítják, sokszor a tagállamok beleegyezése nélkül” – tette hozzá.
A beszélgetés során szó esett az Ukrajnának nyújtott támogatások hatékonyságáról is. Az előadók szerint a korrupció Ukrajnában nem elszigetelt jelenség, hanem az állami működés szerves része, ami komoly kockázatot jelent az uniós források felhasználása szempontjából. Ebben a környezetben az uniós tagság nemcsak politikailag, hanem intézményi értelemben is elképzelhetetlen.
Siklósi Péter arra a geopolitikai változásra is felhívta a figyelmet, hogy a háború következményeként Oroszország egyoldalú függőségbe került Kínától, ami hosszú távon sem Európa, sem az Egyesült Államok érdekeit nem szolgálja. „Az elsődleges cél az kellene legyen, hogy a napi szintű öldöklés véget érjen. Ez a konfliktus akkor is velünk marad, ha a harcok lezárulnak” – hangsúlyozta.
