Olvasási idő: 2 perc
Nemrég magyarul is megjelent Grégor Puppinck: Embertelek jogok című könyve az MCC Press gondozásában. A tehetséggondozó intézmény Tas vezér utcai központjában tartott könyvbemutatón és kerekaszasztal-beszélgetésen a szerző megosztotta az Európai Unió Bíróságán szerzett tapasztalatait is, ami az emberi jogok átalakulásáról szól.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében elmondta: a bemutatott könyv nemcsak a szakmabeliek számára lehet érdekes, hanem azoknak is, akik a politika, a közélet vagy például az Európai Unió különböző döntéshozatali mechanizmusai iránt érdeklődnek. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője arról beszélt, hogy a szervezetük régóta foglalkozik azzal a jelenséggel, amellyel a könyv is, vagyis az emberi jogi fundamentalizmussal. Ez a liberális, marxista gondolat lényegében azt jelenti, hogy minden egyes emberi vágyból, késztetésből jogot lehet, és kell is formálni, s ezáltal kikényszeríthetővé lehet tenni azokat – tette hozzá Szánthó Miklós.
A kerekasztal-beszélgetésen Grégor Puppinck elmondta: az Európai Unió Bíróságán töltött több mint húsz éve alatt azt tapasztalta, hogy az emberi jogok folyamatosan átalakulnak. A szerző elemezte az Európai Bíróság ítéleteit, és fokozatosan értette meg a globális sémát, vagyis azt, hogy minden ítélet egy puzzle darabja.
Európában és a világban mindig kellenek uralkodó eszmék, amelyek aztán később meghatározzák a bírói joggyakorlatot – emelte ki Trócsányi László. Az európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter szólt arról is, hogy amíg 30 évvel ezelőtt világos volt, hogy egy jogszabály mit akar mondani, addig ma, 2021-ben bizonytalanná vált a szavak jelentése. Ennek hatására egy nagyfokú bírói aktivizmus indult el, amelynek során új jelentéseket kezdtek el adni a szavaknak.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója megfogalmazta az emberi identitás három szintjét: az első az egyénnek az Istennel való kapcsolata, amely az identitás alapja, és meghatározza a többi szintet. A második szint az egyén és a család kapcsolata, a harmadik pedig az egyén és a közösség kapcsolata.
