Olvasási idő: 4 perc
Teljes és mély gazdasági átalakulás kell ahhoz, hogy az Európai Tanács által 2050-re előírt klímasemlegességet és fenntarthatóságot elérjük, ráadásul úgy, hogy az ehhez szükséges alacsony karbon technológiák még a tervezőasztalon sincsenek ott. Milyen innovációk, fejlesztések teszik majd elérhetővé a fenti célokat? Többek között erről is beszélt miskolci előadásában Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
A kutató felhívta a figyelmet, az ENSZ adatai szerint 2100-ra 9,4-12,7 milliárdra növekvő emberi népességet a jelenlegi műszaki-technológiai szinten lehetetlen lesz fenntarthatóan, egészséges élelmiszerrel, tiszta ivóvízzel és energiával ellátni. A klímaváltozás, a járványok, fertőzések miatti veszélyhelyzetek, az elsivatagosodás és a túlnépesedés miatti éhínségek, a megművelhető termőföld, az egészséges friss víz és az energiaforrások hiánya veszélyezteti fajunk túlélését. Csak az élelmiszertermelést 1,6-szorosára kellene növelni, ugyanakkor ahelyett, hogy nőne az egy főre jutó megművelhető földterületek aránya, 1960-hoz képet 2050-re közel 58%- al fog csökkeni ez a terület világszerte – mondta el előadásában Toldi Ottó.
Hangsúlyozta, a feltörekvő országokban továbbra is hihetetlen mértékben növekszik a primerenergia fogyasztás, amely az utóbbi 45 évben 2,5-szeresére emelkedett. De ugyanez tapasztalható, ha az ökológiai lábnyomot vizsgáljuk: egy fő ökológiai lábnyoma napjainkra több mint a duplájára emelkedett. Bár Magyarország ezen a téren jobban áll, mint a nyugati országok, ez az érték is mutatja, hogy még mi is több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk. A nagyon „zöldnek” tartott országokban 30-40% - kal nagyobb az energiafogyasztásuk mint a miénk.
A fosszilis energiahordozó készletek is végesek, különösen az olcsón kitermelhetőké, a megújulók pedig nem tudják rövid távon pótolni őket. Az elmúlt 45 évben nem változott a megújuló energiaforrások mennyisége, a szén kitermelése pedig, nemhogy csökkent, de 1 %-kal nőtt is.
Mi tehát a megoldás? Toldi Ottó szerint teljes és mély gazdasági átalakulás kell a karbonsemlegesség eléréséhez. Kifejtette, megújulásra van szükség az energiafelhasználás terén. A megújuló energiaforrások egymással is versenyeznek, de a szakember véleménye szerint nem újabb és újabb technológiák kellenek, hanem egyre olcsóbbak. A magyar kormány támogatja a napenergiát – 18-szorosára nőtt néhány év alatt hazánkban a napenergiafelhasználás mennyisége – már csak azért is, mert ez a legolcsóbb energiaforrás. De emellett nagy szerepe lesz a jövőben a geotermikus energiának is. A lakások még mindig elavultak energiahatékonysági szempontból, itt is át kell állni villamos-energia használatára, ugyanúgy, mint a közlekedésben, ahol nagy mértékben kell növelni az elektromos járművek forgalomba állítását, ezzel együtt a töltőállomások számát is meg kell sokszorozni.
A mezőgazdaság terén is nagy a probléma, de itt még a tervezőasztalon sem léteznek azok a technológiák, amelyek által a mezőgazdaság klímasemleges lehetne, és egyben eleget tudna tenni élelmiszertermelési feladatainak – mondta el vendégünk.
Lehet, hogy a végén a globális energiaválság vezet majd el minket a fenntarthatósághoz? – tette fel a kérdést Toldi Ottó, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ma ugyanazt tapasztaljuk, mint a ’70-es években. Akkor a megemelkedett olaj- és gázárak hatására előtérbe kerültek az atomerőművek, a megújuló energiaforrások és az alternatív megoldások. Ma a magas energiaárak hatására a drágább megújuló energiatermelő technológiák is sokkal szélesebb körben elterjedhetnek az elkövetkező években. De az atomenergia is másodvirágzásnak indulhat az új fejlesztéseknek köszönhetően, és az sem biztos, hogy a fosszilis energiahordozókról teljesen le kell mondanunk, amennyiben sikerül megoldani a kibocsátásmentes alkalmazásukat. Áttörésre van szükség a villamosenergia tárolás terén is, és még hatékonyabb megújuló energiahasznosítási technológiák válhatnak piacképessé.
Úgy tűnik, válságokra is szükség van ahhoz, hogy később jobb lehessen – zárta előadását a klímapolitikus.