Október 23-ához közeledve újra és újra felidézzük hazánk történetének egyik legdicsőségesebb tizenhárom napját. E két hét során a világ figyelme Magyarországra, a magyar hősökre, a szovjet uralom elleni szabadság kivívásáért küzdő forradalmárokra összpontosult. Napokig úgy tűnt, hogy e kis nemzet képes lesz megdönteni a jaltai világrendet és vele együtt a szovjet-amerikai status quo-t, aminek eredményeképp hazánk is a szovjet érdekszférába került. Aztán november elejére világossá vált, hogy a hatalmas szovjet hadi ellenerő, valamint a nyugati világ tétlensége a magyar forradalmat teljes mértékben eltiporja, amely egyúttal azt is jelentette, hogy Magyarország továbbra is a Szovjetunió érdekszférájában marad. E tragikus események egyben azt is előrevetítették, hogy a rögtönzött módon megalakított új szovjet bábkormány – élén Kádár Jánossal – könyörtelen megtorlást végez a forradalom kirobbanásáért felelős és az abban aktívan részt vevő fegyveres és fegyvertelen felkelőkön, valamint az őket élelmiszerrel és hadianyaggal segítő civil lakosságon. E megtorló gépezetről és annak rendszeréről hallhattak azok, akik október 18-án ellátogattak az MCC győri képzési központjába, ahol György Sándor, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársa tartott előadást Fejezetek az 1956-os forradalmat követő megtorlások történetéből címmel. Az esemény nagyszámú közönség előtt zajlott, akik az előadást követően feltehették kérdéseiket a témában.
Az 1956-os forradalom- és szabadságharcot követő megtorlások legfőbb módszere a különböző bíróságokon lefolytatott bűnvádi per intézménye volt. E – koncepcionális elemeket tartalmazó, többnyire konstruált – perek jogi szabályozása és háttere azonban számos problémát vet fel, és mondhatni, hogy azoknak a valós történésekhez vajmi kevés köze volt. A perek során a vádlottak esetében keveredett a politikai indíttatás és a köztörvényesség, amely természetszerűleg magában foglalta a hamisítás, a történetkreálás és a legendagyártás esélyeit is. Egy-egy vádlott esetében a megtörtént vagy vélt bűnesetet (a felkelésben fegyverrel való részvételt) összemosták a politikai motivációval és sok esetben olyan köztörvényes bűncselekményekkel (lopás, zabrálás), melyet nem az illető követett el, vagy nem is az adott helyszínen történt meg. Fontos történészi munka, hogy e számos peranyag alapján próbáljuk meg a valós történéseket feltárni, illetve a forradalom cselekményeit és az azokban való résztvevőket valós történelmi tényezők szerint értékelni. Fontos hozadéka az is e levéltári munkáknak, hogy rámutat egy zsarnoki rendszer megtorló gépezetének bírósági működésére, a jogi tisztaság teljes megsértésére és a végrehajtói hatalmi ág manipulálására.
Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. 2022. október 25-én 17.00 órakor Mozgásban: migráció a kamerán keresztül – kiállításmegnyitó és kerekasztal-beszélgetés című rendezvényünk következik, mely során kiváló művészek fotóit ismerhetjük meg. A képek elkészítésének hátterét Gyurkovits Tamás, Jászberényi Sándor és Tárik Meszár ismertetik a beszélgetés során.
