Olvasási idő: 5 perc
Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act (DSA) jelentősége a nemzeti érdekek tükrében címmel tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) és a Mathias Corvinus Collegium az egyetem Zrínyi Miklós Termében július 13-án.
Köszöntőjében Török Bernát, az NKE ITKI igazgatója mérföldkőnek nevezte a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszületését, amelynek szövegezése ugyan még zajlik, de a tartalma már ismert. Mára világossá vált, hogy ahol igény és lehetőség van a jogi szabályozásra, ott arra sor is fog kerülni – fogalmazott. Az is látszik ugyanakkor, hogy ha a tagállamok nem veszik kézbe e folyamatokat, akkor a piaci szereplők lépnek majd be – koordinációs szerepükön túlmutatva – a kialakult szabályozási vákuumba.
A szakmai fórum első blokkjában az internetes platformokhoz kapcsolódó hazai hatóságok képviselői fejtették ki álláspontjukat, bemutatva azt, hogy a nemzeti érdekek szempontjából mi jellemzi ezt az uniós jogszabályt.
A DSA jelentősége a közösségi média szabályozásában című előadásában Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke áttekintést adott arról, miképpen avatkozik be az új jogszabály a szólásszabadságba. Ehhez elsőként az internetes platformokkal kapcsolatos nehézségekre hívta fel a figyelmet. Az egyik ilyen gond a jogellenesség megítélésének nehézsége az egyes ügyekben. A másik a kapcsolódó tartalommoderálás, harmadik probléma pedig a platformok általi szerkesztés-priorizálás. „Az alapvetések változatlanok maradnak, a DSA bizonyos garanciák beépítését kísérli meg, és próbál előrelépést elérni. Fontos állomása a szabályozási evolúciónak” – összegzett Koltay András hozzátéve: a jogszabályból ugyanakkor hiányzik a felhasználói szólásszabadságot védő hatékony eljárás és a közéleti tartalmak továbbadásának biztosítása.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elnöke a versenyfelügyelet szempontjából értékelte a jogszabályt. Tóth András előadásában rámutatott: az Európai Unió olyan szakértelemhez és adatokhoz fér hozzá e téma kapcsán, amelyek révén e jogterület első számú kutatóközpontjává vált. A jogász kutatók feladata ennek nyomán a történések, jogszabályalkotások utólagos elemzésére korlátozódik. Globálisan nézve Kína és az USA szerepe és stratégiája mérvadó e kérdésben is. „Az unió félperiferikus védekezési pozícióba kerül. Az uniós szabályozás így nem más, mint a két globális hatalom közti védekezés” – vélekedett Tóth András.
A DSA és a szerzői jog kapcsolatáról Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese beszélt. Leszögezte: a szerzői jogi szabályokat nem írja felül az uniós szabályzás. Mint mondta, az internetes platformok szerzői jogi szabályozását a 2019-es CDSM irányelv hazai jogba átültetése biztosítja. Ennek lényege, hogy a szolgáltatókat immár nem közvetítőknek, hanem felhasználónak minősítik, akiknek engedélyeket kell kérniük. Ha ezt nem teszik meg, a szerzői jog alapján felelősségre vonhatók. Összességében Lábody Péter úgy látja: jóllehet a DSA a szerzői jogi érdekérvényesítést is segíti, hozzáadott értéke a felhasználói (user) érdekek előmozdításában áll.
A DSA adatvédelmi nézőpontból címmel Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szakértője tartott előadást, amelyben a DSA és a GDPR kapcsolatára, azok együttes alkalmazásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Elhangzott: az új jogszabály nem érinti a személyes adatok védelméről szóló uniós jogot, nem teremt új adatkezelési jogalapot. A két jogszabály tehát együtt alkalmazandó, az egyes részletek kidolgozása tagállami hatáskörben marad.
A konferencia további részében a virtuális tér szabályozásának szakértői szólaltak fel, akik egyebek mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal kapcsolatos átláthatósági követelményekről, felelősségi viszonyokról és a nemzeti-, illetve uniós jogalkotási tapasztalatokról cseréltek eszmét.
forrás: uni-nke.hu
