Olvasási idő: 3 perc
Ki szeretné bitcoinban kapni a fizetését, és ki gondolja egyáltalán úgy, hogy a bitcoin pénz? Tekinthető-e a bitcoin virtuális aranynak? Számos izgalmas kérdés, amit Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője feltett a közönségnek a miskolci MCC-ben, ahol sok mindent megtudtunk a kriptovaluták világáról.
Aranyhajú lányról már hallottunk mesét gyermekkorunkban, ismerjük Ali baba történetét is, aki mesés kincseket talál a rablók rejtekhelyén, és jó néhány filmet láttunk az alaszkai aranyásókról is, de nem hallottunk még egyetlen mesét sem a bitcoin-hajú királylányról vagy a bitcoin-keresőkről. Az arany és más kincsek mindig is megmozgatták a gyerekek, sőt a felnőttek fantáziáját is, de mi a helyzet a mai digitalizált világunkban? A jelenben a virtuális pénzek izgatják képzeletünket? Vagy azért ma is szükségünk van arra, hogy a maga materiális valóságában érzékeljük az arany vagy a drágakövek csillogását? Ilyen kérdéseket is boncolgattunk Sebestyén Géza matematikus-közgazdásszal, aki évek óta tanulmányozza a virtuális pénzek világát.
A szakembertől megtudtuk, a bitcoin és a hozzá hasonló virtuális pénzek komoly titkosítással működő, blokklánc-technológián alapuló online pénzügyi rendszerek, amik azonban ugyanúgy végesek, mint a világon fellelhető aranykészlet, amiből 13 és fél Eiffel tornyot lehetne elkészíteni.
Az előadó kérdésére, hogy pénznek tekinthető-e a bitcoin, sokan bizonytalanul ugyan, de igennel feleltek a közönség soraiból. Azt persze senki nem szeretné, ha bitcoinban kapná a fizetését – derült ki a gyors felmérésből. A közgazdász szakember előadása után ez a vélemény még inkább megerősödött a jelenlévőkben, hiszen sorra vettük azokat a tényezőket, amelyek a valós pénzeket igazából fizetőeszközökké teszik, és arra jutottunk – persze azért elsősorban a szakember véleményére alapozva –, hogy mivel másodpercről másodpercre változik a bitcoin értéke, és nincs mögötte gazdaság, inkább játékszernek tekinthetjük, mint pénznek.
Sokan nem is gondolták – tudtuk meg egy kérdés során –, hogy mennyire környezetszennyező dolog a bitcoin-bányászat, hiszen csak egy oda-vissza utalással annyi környezetszennyezést okozunk, mintha egy vadonatúj iPad-et eldobnánk az utcán. Több mint tízezer kriptovaluta van a világon – tette hozzá Sebestyén Géza –, amelyeknek a „kibányászása” annyi energiát vesz igénybe, mint amennyi egész Svájc energiafelhasználása, beleértve az itt működő részecskegyorsító CERN-t is.
A Bahamákon már bevezették ugyan a saját digitális pénzt a bankjegyek kiváltására – a szigetek közötti nagy távolságokból eredő nehézségek miatt –, és a nemzeti bankok is fontolóra vették, hogy alkalmazzák a blokklánc technológiát, és virtuális pénzt hoznak létre, azért a nagy jegybankok inkább aranytartalékban tartják a megtakarításokat, nem kriptovalutában.
Bár nagyon sok új és hasznos információval gazdagodtak az előadás során a vendégek, a rendezvény végén többen azért egyetértettek azzal a gyakran idézett pénzügyi tanáccsal: „soha ne fektess be olyanba, amit nem értesz!”
