A tanévindulás fáradalmait kipihenve Veszprémben máris egy könyvbemutatóval indult a kulturális élet városi rendezvényükön. Dr. Fekete Dávid (egyetemi docens, az MCC győri központjának képviselet-vezetője) és Dr. Morvay Szabolcs (egyetemi adjunktus) szinte a nyomdából frissen érkezett könyvét, a Kultúraalapú városfejlesztést mutatták be.
Jelenlegi Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Veszprémben még aktívan zajlanak az EKF által szervezett programok. A nyár valódi pezsgést hozott a városba, s a környékre. A város rengeteg ingatlannal gazdagodott, számos történelmi múltra visszatekintő épület ragyoghat most régi pompájában, tartalmas programokkal, funkciókkal megtöltve. Ilyen például Acticity – Tánc és Mozgásművészeti Központ, mely a volt gyermekkórház épületében található, vagy épp a sokak által kedvelt Gyárkert, mely egykor a Balaton Bútorgyár területét képezte. Új élettel teltek meg korábban degradálódott, funkciójukat vesztett területek.
Minden város igyekszik olyan fejlesztési irányokra törekedni, aminek gazdasági haszna is van. A kultúra az egyre inkább tartozik bele, ebbe a körbe. A kultúra alapú városfejlesztést valahogy úgy lehetne definiálni, mint egy olyan újszerű, Nyugat-Európában a kilencvenes évek óta, Kelet-Európában körülbelül a kétezres évek óta használt, városfejlesztési politika, mely tulajdonképpen a kultúrára, a kreatív gazdaságra, a kreatív iparra próbál alapozni és rengeteg olyan gazdasági beavatkozást tartalmaz, mely ezeket erősíti.
A franciák például a decentralizálás jegyében olyan területeket, mely degradálódtak, kultúrális tevékenységgel próbáltak helyreállítani. Például volt bányák helyszíneit nagy múzeumok helyi leányvállalataként üzemeltettek. Ilyenkor az a szerencsés, ha olyan ötlettel állnak elő a regenerálásra, mely gazdagon teremt új munkahelyeket, s számos más területet is odavonz. Pl konferenciaturizmus, mely mellé vendéglátó egységek épülhetnek ki.
Sosem egyszerű feladat a gondos hasznosítás egy város, térség szempontjából. Gyakran csak a projektek zárása után, a statisztikák elkészültével lehet érzékelni, hogy egy beruházás valóban hasznos vagy sikeresnek könyvelhető-e el. A most megjelent tanulmány korábbi évek/évtizedek hazai és nemzetközi helyszíneit tanulmányozta akár EKF-en belüli, akár azon kívül eső projekteket.
