Olvasási idő: 3 perc
Az Egyesült Államok tagállamai és a szövetségi kormányzat kapcsolatáról és az úgynevezett adminisztratív állam jelenségéről is szó volt a Mathias Corvinus Collegium zalaegerszegi központjának legutóbbi rendezvényén. Az eseményen Sándor Lénárd Alkotmányjogi utazás Amerikában című interjúkötetével ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Az MCC Press gondozásában megjelent könyv az amerikai politikai közösség küzdelmeibe enged bepillantást. Philadelphiától San Diegóig, Washingtontól Seattle-ig Amerika legneveseb jogászprofesszorai, alkotmányjogász szakértői, valamint híres jogászintézményeinek vezetői kalauzolnak az egyedülálló utazás során. Szókimondó őszinteséggel rántják le a leplet az ország jelenkori alkotmányos dilemmáiról, így például a hatalomgyakorlási struktúra torzulásáról, a bírókinevezések tétjéről vagy a modern technológia alapvető jogokra gyakorolt hatásairól.
A jogász szerzővel Nagypál Szabolcs, a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője beszélgetett. A könyvbemutatón történelmi távlatban elevenedtek meg azok az alkotmányjogi kérdések, amelyek napjainkban is kihívást jelentenek a tengerentúl, és amelyek nélkülözhetetlenek az amerikai politikai viták mélyebb összefüggéseinek megértéséhez. Izgalmas anekdotákon keresztül derült fény a tagállamok és a szövetségi kormányzat viszonyára, az úgynevezett adminisztratív állam jelenségére, valamint arra, hogy mikor vált az „Egyesült Államok” többes számúból egyes számúvá az angol nyelvtanban és miért tüntetnek ma többen a Legfelső Bíróság, mint a Kongresszus épülete előtt.
A könyv megjelenése alkalmából szervezett beszélgetés ugyanakkor korántsem csak az Egyesült Államokhoz kapcsolódó kérdéseket tárgyalt, hanem a tengerentúli történelmi tapasztalatok és tanulságok fényében értékelte az európai egységesülés legfőbb jelenkori vitáit. Így Európa jövőjét övezően olyan időszerű kérdések kerültek terítékre, mint az európai civilizáció sajátos jegyei és az európai egységesülés szerepe a globalizáció korszakában, a tagállamok egyetértését gyengítő központosítás és bürokrácia, illetve a demokratikus hagyományok fölébe kerekedő bírói hatalom veszélyei vagy az a kérdés, miért is jelent valójában szereptévesztést, hogy az Európai Bíróság vált az európai egységesülés motorjává. A beszélgetés így nemcsak időszerű, hanem Magyarországot is közvetlenül érintő kérdésekre kereste a válaszokat.
