Olvasási idő: 3 perc
Az AI-t akarva akaratlanul is minden nap használjuk, de tudjuk-e, hogy mennyire veszélyes és végtelen? - tette fel a kérdést két előadónk, Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológiai műhelyének vezetője és Radnai Fanni, az MCC Ifjúságkutató Intézetének junior kutatója a mesterséges intelligenciát fókuszba állító előadásunkon.
A mesterséges intelligencia térnyerése és elterjedése a társadalomra komoly hatással van, és számos kérdést vet fel a jövőt illetően, új korszakot nyitva a technológia és az emberi kapcsolatok terén. Elon Musk szavaival élve: fokozott figyelmet igényel, hogy mire és hogyan használjuk az AI szoftvereket, platformokat. Korlátoznunk kellene talán?
Székely Levente előadásában kitért arra, hogy milyen hatása lehet a fiatalságra a jól ismert Chat GPT, és mire használják leginkább. Mint kiderült, a középiskolás és egyetemista diákok már most is előszeretettel írnak a segítségével beadandó dolgozatokat, de teszteknél és beszámolók anyagainak kibővítésére - vagy éppen leegyszerűsítésére - is használják. Ami talán még inkább meglepő, hogy már a tanárok és oktatók is AI appok és platformok alkalmazásával ellenőrzik az adott dolgozatokat, amelyeket a diákok mesterséges intelligenciával írtak meg.
Az egyik legnyilvánvalóbb probléma, amely felmerül a mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatban, hogy könnyebbé válik a hozzáférés az alkalmazásokhoz és az információkhoz. Ez rövidtávon nagyobb kényelmet és hatékonyságot eredményezhet, azonban hosszú távon felmerülhet a kérdés, hogy vajon elbutulunk-e a technológia által nyújtott kényelem és az azonnali válaszok hatására. Az emberi gondolkodás és kreativitás kihívás elé állhat, ha túlságosan is rábízzuk magunkat a gépi megoldásokra.
Az előadók Japánt említették példaként, ahol vannak olyan kórházak, ahol már AI asszisztensek dolgoznak, és az emberek visszajelzései alapján sokkal jobban kedvelik őket, mint a tényleges emberi asszisztenseket. Ennek egyik oka, hogy sokkal kedvesebbek, és türelmesebben hallgatják meg ugyanazokat a történeteket, akár újra és újra.
Kiemelték: az emberek hajlamosak lehetnek elmagányosodni, ha inkább a gépekkel kommunikálnak, mint egymással. Az AI által nyújtott társas kapcsolatok nem helyettesíthetik az emberi élményeket és a társas érintkezést. A mesterséges intelligencia feletti kontroll kulcsfontosságú kérdés. Az EU például az AI Act segítségével próbálja szabályozni fejlődését és alkalmazási területeit, azonban ezeknek a szabályozásoknak ki kell egyensúlyozniuk az etikai és morális kérdéseket a technológiai fejlődés előnyeivel és gazdasági hasznával szemben.
Az emberi és gépi kapcsolatok dinamikája folyamatosan változik a technológia fejlődésével. Fontos, hogy tudatosan és felelősségteljesen kezeljük a mesterséges intelligencia fejlődését, és mindig tartsuk szem előtt az emberi szempontokat és értékeket az automatizáció és digitalizáció korában.