Olvasási idő: 3 perc

A tudomány feladata, hogy megoldja a társadalmi problémákat, azonban a mai nemzetközi viszonyok között nagyon nehéz képviselni, bizonyítani és publikálni azokat az elméleteket és gondolatokat, amelyek nem felelnek meg a mainstream (fősodor) irányzatoknak. A tudományos életben, főleg a társadalomtudományok területén is tapasztalható a túlzott politikai korrektség dominanciája – erről is szó volt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi központjának beszélgetésén, ahol a kutatás szabadságáról és annak megéléséről mondták el gondolataikat Hubertus Ruel és Manuel Goyanes Martinez, az MCC vendégoktatói.

„Számos olyan tapasztalattal rendelkezem, hogy a mai tudományos világban úgy lehet érvényesülni, ha a kutató beleáll abba a fősodorba, amelyet a világ nagy kutatóegyetemei és elismert nemzetközi folyóiratai diktálnak. Egy kutatás finanszírozását meghatározó értékelési rendszerben azokat a tartalmakat részesítik előnyben, amelyek lehetőleg érintik a ma trendinek számító témákat, mint például a sokszínűség, fenntarthatóság, feminizmus. Én személy szerint szakítottam ezzel az elvárással és egy ideje szabadúszó tanácsadóként és kutatóként dolgozom, mert megelégeltem, hogy a katolikusok körében végzett kutatási témám miatt folyton magyarázkodnom kellett.” – mondta el Hubertus Ruel pszichológus, teológus, közgazdász.

Manuel Goyanes Martinez, az MCC spanyol vendégoktatója így fogalmazott a tudományos életben tapasztalható politikai korrektségről: „Természetes, hogy a tudományos írásnak vannak szabályai és keretei. Azt gondolom, hogy egyetlen nyilvános közlés, így egy konferencián elhangzó előadás vagy publikáció sem lehet sértő valamely embertársunk, esetleg népcsoport, vallási közösség számára, de fontos, hogy az erőszakmentességet és a túlzott politikai korrektséget el tudjuk különíteni, saját véleményünk mesterséges formálása nélkül.”

Arra a kérdésre, hogy mit üzennének a ma egyetemista korosztálynak, akik az akadémiai pályán gondolkoznak, azt válaszolták, hogy a tudományos kutatói pálya elsősorban azoknak javasolt, akik nemzetközi szinten szeretnének ismertek lenni, hiszen a tudományos publikációk és konferenciákon való részvétel ezt könnyen elősegítheti. A fiatalok motivációival kapcsolatban a holland kutató hangsúlyozta:  „A mai tudományos értékelési rendszer sajnos a mennyiséget helyezi a minőség fölé, kvázi robotokat képezünk, akiktől elvárjuk, hogy milyen keretekben milyen terjedelmű és számú előadást, cikket, értekezést produkáljanak. A fiataloknak azt kell végiggondolniuk, hogy mi volt a kezdeti motivációjuk, amikor az egyetemre érkeztek, mi volt az a gondolat, szándék, vélemény, amellyel azt gondolták meg tudják változtatni a világot. Ezt kell folyamatosan szem előtt tartani és megtartani azokat az értékeket, amelyek a személyünknek fontosak.”