A történelem döntött a konferencia témájáról – a háború gazdasági hatásairól szól az MCC Budapest Summit

Köszöntő szavaiban az MCC főigazgatója elmondta, ezúttal a történelem döntött az őszi MCC Budapest Summit témájáról, olyan témáról van szó, amely mindannyiunk életét befolyásolja. Szalai Zoltán kiemelte, a háború árát nem csak a háborút viselő felek fizetik, egy globális világban mindannyian elszenvedjük a terhet. Meg kell találni ugyanakkor azokat az utakat, amelyek a fegyverek helyett a béke irányába visznek.

Európa gazdasági téren folyamatosan teret veszít az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, az energiaválság pedig "a földre küldi" az amúgy is "drasztikusan rossz" versenyképességét - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megnyitó előadásában. A magyarországi helyzetet elemezve és a kormány terveit ismertetve kifejtette, a munkaerő-hatékony gazdaságtól el kell mozdulni az energiahatékony gazdaság irányába.

A történelemben a szankciók töredéke működött csak

Mi a háború és a szankciók kapcsolata, működnek-e a szankciók? Erről volt szó az MCC Budapest Summit első panelbeszélgetésén.

A beszélgetésen részt vett Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára, Christopher Davis, az Oxford Institute of Population Ageing kutatója, Howard J. Shatz, a RAND Corporation vezető közgazdásza, John Laughland, politikatudományi és -történeti előadó, az MCC vendégoktatója és Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely műhelyvezetője. A moderátor Veszprémy László Bernát, történész, a Corvinák főszerkesztője, lapunk munkatársa volt.

Laughland kifejtette, az első világháború után is az volt a békeszerződés logikája, hogy meg kell büntetni a háborúért felelőseket. A mostani szankciók elve is a büntetés. A probléma ezzel, hogy csak azt lehet megbüntetni, akit elfogtunk, például egy rabot. Oroszország felett viszont nem rendelkezünk hatalommal. Mikor arról beszél, hogy a szankciók nem működnek, arra utal, hogy az energiát még csak nem is szankcionálták. Amerika arra utasította Németországot, hogy ne fogadjon gázt az Észak Áramlaton keresztül.

Davis régóta kutatja a szankciók hatásait, például a Szovjetunió ellen. A szankcióknál nem csak a célországra gyakorolt hatást kell nézni, hanem a szankciókat kivetőknél jelentkező következményeket és a világ többi részére gyakorolt hatást is. A gazdasági szakértők évtizedek óta végeznek hatástanulmányokat a különböző üzleti lépésekkel kapcsolatban, de ezeket most az EU nyilván nem végezte el. A nyugati világ most nemet mond az orosz gázra, és helyette cseppfolyósított gázt vásárol. Ezzel viszont elveszik utóbbi készleteit a harmadik világtól, ahol gázhiány lesz. Afganisztánban és a harmadik világban sokszor hideg telek vannak, és most nem lesz mivel fűteni.

Shatz szerint a szankciók olykor működnek, általában akkor, amikor egy nagy állam szankcionál egy kisebb államot. A történelemben, amikor Hollandia szankcionálta a függetlenedett Indonéziát, az nem működött. A "zsivány államok" ellen néha működnek a szankciók. A szankciók visszakényszerítették Észak-Koreát a tárgyalóasztalhoz, noha továbbra is atomfegyverük van. Irán hasonló példaként idézhető. A szankciók tehát összetett képet mutatnak, nem működnek mindig.

Maróth államtitkár szerint a gazdasági háború nagyon komoly eszköz. Létezik a médiaháború, a kiberháború, sok "puha eszköz" a hibrid akciókra. Maróth nem azt a kérdést teszi fel, hogy sikeresek lehetnek-e a szankciók, hanem hogy a szankciók eredménye tényleg az-e, hogy előkészítsék a csatateret olyan esetre, ha valóban háborúra kerül a sor. A szankciók bevezetése a háború előszobája. A gazdasági háború célja az volna, hogy gyengítsék az ellenfelet. De az igazság, hogy egyelőre mi gyengülünk a szankciók hatására.

Sebestyén Géza rámutatott, a történelemben a szankciók töredéke működött csak. A szankciók csökkentik Oroszország exportjait, és kevesebb bevétele van, de Oroszország tud rubelt nyomtatni, mi pedig nem tudunk olajat nyomtatni - jegyezte meg.

Veszprémy kérdésére, miszerint mennyire fontos, hogy a világ többi része csatlakozik-e a szankciókhoz, Davis azt felelte, hogy minden ezen a kérdésen áll vagy bukik. A hidegháború időszakában az antiszocialista gazdasági háborút támogató nyugati országok a globális GDP mintegy 80%-át ellenőrizték. 2022-ben az Oroszország-ellenes gazdasági hadviselésért felelős országok a világ GDP-jének körülbelül 40%-át állítják elő, és a világ népességének körülbelül 25%-át alkotják. Azok, akik nem támogatják az új gazdasági háborút, a GDP nagyobb részét termelik, és a világ népességének 75%-át irányítják. Ez a helyzet aláássa az Oroszország-ellenes gazdasági hadviselés hatékonyságát. 

Élelmiszerválság? - A béke érezhető javulást hozhat

Parázs vitától sem volt mentes a Valóságos az új globális élelmiszerválság? témában folytatott panelbeszélgetés az MCC Budapest Summiton, amely Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatójának moderálásával Amanda Martinez, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának gazdasági kockázatelemzője, Dr. David Laborde Debucquet, a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa, Dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport Agrár és Uniós kapcsolatokért felelős terület vezetője, valamint Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára részvételével zajlott. 

Abban valamennyi panelista egyetértett, hogy egyelőre nem, vagy csak szórványosan jelentkező élelmiszerválságról beszélhetünk, amelynél a legnagyobb problémát nem feltétlenül a rendelkezésre álló élelmiszermennyiség, hanem sokkal inkább az ahhoz való hozzáférés, valamint a megfelelő minőségű táplálkozás problémája jelenti. Amanda Martinez arra mutatott rá, hogy az élelmiszerellőállítással és az élelmezéssel kapcsolatos problémák - legyen szó az elérhetőségről, vagy a megfelelő tápanyagértékről - a világ számos országában jelentkeznek. Okai között szerepel a klímaváltozás is, ugyanakkor a háború és következményei a helyzetet tovább súlyosbították.

Az  orosz-ukrán háború, a korábbi Fekete tengeri szállítási útvonal megszűnésével új, de drágább és körülményesebb szállítmányozási módokat és útvonalakat tett szükségessé, az ukrán exportáruk megbízhatósága és minősége pedig romlott – emelte ki Tarpataki Tamás. 

David Laborde Debucquet úgy fogalmazott, a tökéletes vihar esete áll fenn: a klímasokk kombinálódik a rossz politikai döntésekkel, és a háború következményeivel. A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa arról is szólt, problémát jelent, hogy több ország korlátozza a gabonaexportot. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára rámutatott, cél az élelmiszerbiztonság, a magyar érdek szem előtt tartása azzal, hogy Magyarország felméri az exportmennyiséget és felkészül a háború következtében kialakuló válsághelyzetre. 

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport Agrár és Uniós kapcsolatokért felelős terület vezetője megjegyezte, Oroszország “a legnagyobb játékos” ma a gabonapiacon. 2000-ben 2%, ma 19% a globális búzaexportból Oroszország részesedése - tette hozzá. Hangsúlyozta, Oroszország a háború következtében nem tekinthető megbízható szállítónak.

Amiben valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a Fekete tengeri szállítási út biztonságossá tétele és ismételt megnyitása mindenki érdeke, valamint egy esetleges orosz-ukrán béke vagy tűzszünet azonnal érezhető javulást hozhatna a mezőgazdasági termelés, élelmiszerellátás és -árak terén.

Emelkedő energiaárak: a jelenlegi helyzet gyors és hatékony megoldását a béke jelentené

Európa nagyot hibázott – mondta Dr. Tuomas Malinen, a GnS Economics ügyvezető igazgatója az MCC Budapest Summit pénteki napjának első délutáni előadásán, ahol a gáz és áram árának európai emelkedése kapcsán hallhattuk a téma szakértőinek gondolatait. Malinen szerint kérdéses, hogy a háborút követően Oroszországnak érdekében áll-e visszaállítani Európa gázellátását – a szakértő szerint ebben a kérdésben mi sajnos vesztésre állunk.

Dr. Ács Zoltán közgazdász, a London School of Economics professzora és az MCC vendégoktatója egyetértését fejezte ki a konferencia egyik korábbi, fontos tételmondatával, miszerint Európában az inflációt a drasztikusan emelkedő energiaárak okozzák. Az Amerikai Egyesült Államok sikeresen kivédte ezt a gazdasági problémát, elvégre a Biden-kormányt megelőzően energiafüggetlen ország volt – mondta –, míg Európa tipikusan energiaimportőr, ami az Oroszországot sújtó szankciók következményeképp energiahiánnyal kellett, hogy szembenézzen. Ez pedig a jelenlegi drasztikus áremelkedéshez vezetett, melynek kimenetele még mindenki számára kérdéses – tette hozzá.

Dr. Bacsa György, a MOL-csoport Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója és Dr. Georg Zachmann, a Bruegel főmunkatársa is egyetértett Ács Zoltánnal. Bacsa György arra világított rá, hogy a lakossági és a vállalati energia- és üzemanyag-ellátás biztonsága kiemelt szempont, ezt minden nehézség ellenére szem előtt kell tartani.

Dr. Georg Zachmann meglátása szerint három fő problémát azonosíthattunk, melyek az elszálló energiaárakhoz vezettek. Egyrészt mivel korábban globálisan nem zajlott elegendő és megfelelő beruházás, az energiaellátás problémája gyorsan kiterjedté vált. Másrészt Európa 10%-kal kevesebb áramot tud termelni, mint amennyire szüksége lenne, harmadrészt pedig a kontinens gázellátásának 40%-át a Gazprom adta – mindez pedig egyenes utat jelentett a magas árak felé. 

A szakértők egyetértettek abban, hogy a háborút követően előbb vagy utóbb visszaállnak majd az energiaárak – ha nem maguktól, akkor gazdasági szakemberek piacra gyakorolt hatásának segítségével. Fontos ugyanakkor, hogy független, fenntartható és megfizethető módon oldjuk meg energiaellátásunkat – de a jelenlegi helyzet gyors és hatékony megoldását a béke jelentené.

Gazdasági hatások: emberi és pénzügyi költségek

Az orosz-ukrán háború egyszerre vitte az egekbe az inflációt és törte derékba a globális gazdasági növekedést. Milyen közgazdasági költségei vannak a háborúnak? Milyen főbb kockázatok vannak a jövőben? – Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MCC Budapest Summit pénteki utolsó panelbeszélgetése.

Néhány éve a legnevesebb gazdasági elemzők elképzelni sem tudták, hogy kétszámjegyű infláció sújtaná Európát ilyen rövid időn belül – hívta fel a figyelmet dr. Corrado Macchiarelli. Az olasz Nemzeti Gazdasági és Társadalomkutató Intézet kutatási vezetője kiemelte, egyértelműen látszik, hogy az árak a háború és a szankciók következtében szabadultak el. 

Az infláció tekintetében Európát gazdasági szerkezetének utóbbi 25 évben végbement átalakítása tette különösen sérülékennyé – tette hozzá a párizsi HEC üzleti iskola- docense. Prof. Guillaume Vuillemey arra hívta fel a figyelmet, hogy azon termékek és szolgáltatások esetén, amelyeket a nemzetállamok maguk tudnak előállítani, biztosítani, nincs jelentős áremelkedés. Amely javak előállítását, valamint az energiahordozók, nyersanyagok kitermelését az országok más országokra bízták, most a háború hónapjaiban 50% feletti árrobbanás figyelhető meg.

A makrogazdasági mutatók elemzése mellett érdemes vizsgálni a háború és a gazdasági problémák hatását a háztartásokra, különösen a szerényebb gazdasági szinten lévő európai országok esetében – világított rá a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének közgazdásza. Olga Pindyuk szerint a kormányokat, döntéshozókat az egyes országokban komoly kihívás elé állítja, hogy ezeket a hatásokat miként tudják valamelyest kompenzálni.

Elgondolkodtató, hogy olyan iparágak, amelyek már a koronavírus járványt is megszenvedték, most a háború és a negatív gazdasági hatások következtében további súlyos gondokkal küzdenek és ennek mélyreható emberi és pénzügyi költségei vannak – fejtette ki Orsolya Ráczová. A GLOBSEC Policy Institute igazgatóhelyettese példaként említette az autóipart, a turizmust és vendéglátást is.

Abban a panelisták egyetértettek, hogy a háború hosszútávon átalakíthatja nem csak Európa gazdaságát, de a mindennapi életünket is. Az energiahatékonyság kiemelten fontos lehet, de az emberek fogyasztási szokásai is átalakulnak.

Az MCC Budapest Summit programja szombaton is, izgalmas vitákkal folytatódik.

Nézd meg a konferencia paneljeit ITT!