Olvasási idő: 4 perc

A népmesék és a népi építészet világába utazhattak el a miskolci MCC általános és középiskolás diákjai a Középiskolás Program (KP) szombati foglakozásán, majd a „digitális én” pszichológiai oldalával ismerkedhettek meg, illetve graffitiken, festményeken, filmeken keresztül tapasztalhatták meg, kinek mit jelent a művészet, az alkotás.

A sokrétűség jegyében telt a legutóbbi miskolci KP-szombat, amelyen részt vettek a Fiatal Tehetség Program (FIT) nyolcadikos – leendő KP-s – diákjai is.

Grátz Antal építészmérnök, népi építész volt a délelőtti vendégelőadónk, aki „Az idő visszafelé is halad” címmel tartott színes előadást diákjainknak, amelyben ötvözte a mese hagyományos elemeit a népi gondolkodás, a népművészet és az építészet szegmenseivel. Az építészet elsősorban képi hivatás, amely szavakban nem kifejezhető – mondta. Hogyan vizsgálódjunk, mi az élet lényege, tudunk-e befelé fordulni? Ha behunyjuk a szemünket, belső időutazást tehetünk, hiszen az ember nem gépszerű, hanem lelkes lény. Ilyen és ehhez hasonló felvetések merültek fel a gondolatébresztő előadás kapcsán.

Délután – a jó hangulatú pizzaebéd után – két izgalmas workshop közül választhattak a FIT-es és KP-s diákjaink.

Zsidi Zsófia pszichológia-vezetőoktató „Digitális énünk építőkövei” címmel meghirdetett műhelyfoglalkozásáról Paál Kíra KP-s diákunk ezt írta:

„A workshopon megismerkedhettünk a digitális tér és a digitális énünk pszichológiai oldalaival. Szó volt többek között az online térben betöltött szerepünkről és annak hatásairól a valóságra, a különbségekről, amelyeket tapasztalunk online és offline térben, illetve egy videóról, amelyet Zsidi Zsófia pszichológus mutatott nekünk. A videó témája egy olyan társadalom volt, amelyben ugyanúgy „pontozzák”, értékelik egymást az emberek a való életben, mint online. Az ezekből a pontozásokból született eredmény olyannyira fontos, hogy bizonyos tevékenységeket csak egy adott pontszám felett lehet igénybe venni. Közösen azt vizsgáltuk, hogy ennek a jelenségnek milyen pozitív-negatív hatásai lennének a társadalmunkra. Összességében egy nagyon szórakoztató és ismeretterjesztő előadáson vehettünk részt, és sok hasznos információval gazdagodhattunk.”

Másik érdekfeszítő workshopunkat Szőnyi László Gyula, az MCC- Jogi Iskolájának munkatársa és Devecseri Tamás, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium gyakorló tanárjelöltje prezentálta. „A kutyapiszoktól Picassóig” elnevezésű interaktív előadásának már a címe is figyelemfelkeltő. Mi a művészet? Mi minden lehet művészet? Ti szoktatok alkotni? És miket? Mik azok az alkotások, amelyeket megcsodáltok? Ezekből a kérdésekből indultunk ki, hogy megtudjuk, mi az a 10 dolog, amelyet nem tudtunk az alkotásról. A workshop során különböző jelenségeken, alkotásokon keresztül a graffitiktől, a festményeken át a filmekig, azt jártuk körül, hogy mi miért tetszik nekünk és mi miért nem, mi értékes és mi nem, illetve mi művészet és mi nem az. Diákjaink azonnali visszajelzése alapján meghökkentő és egyben üdítő foglalkozás volt ez számukra.

Miközben a fiatalok izgalmas művészi és pszichológiai kérdésekkel foglalkoztak, a FIT-es diákok szülei a Középiskolás Program (KP) palettájának széles tárházával ismerkedhettek a KP-koordinátorok segítségével, hiszen fontosnak tartottuk, hogy a leendő KP-s diákok szülei is megízleljék azt a sokszínű és kiváló lehetőséget, amelyet ez a program kínál a fiataloknak.