Az MCC Scruton Rendezvénytér adott otthont annak a két napos nemzetközi platformszabályozási konferenciának, amelyet "Alapvető állami funkciók a platformszabályozásban" címen szerveztek több szervezet szakmai együttműködésének eredményeként. A rendezvény egy plenáris, valamint három szakmai panel keretében az online platformok jogi szabályozásának kihívásaival, lehetőségeivel, valamint szükségességének kérdéseivel foglalkozott, tekintettel arra, hogy az egyes államoknak milyen alapvető funkcióik vannak, vagy lehetnek ezen a területen. Különösen fontos ez a kérdés arra tekintettel, hogy Európában az uniós jog is számos szabály alkotásával próbálja globális pozícióit javítani a szektorban, és ezek természetesen hatnak az egyes tagállamok által a platformok működését befolyásolni hivatott jogi szabályozásra is.
Nyitó előadásában a washingtoni George Mason Egyetem Economics and Privacy központjának igazgatója, James Cooper jogász és közgazdász professzor azt a folyamatot szemléltette a „law and economics” módszertan segítségével, amely rávilágít arra, hogy mennyire is magánszfératudatos valójában az ember, és hogy a magánszféravédelem mekkora szerepet játszik az egyes online platformok használatával kapcsolatos egyéni döntésekben. A magánszféra társadalmi költségeiről és hasznairól szóló gondolatokat követően pedig bemutatta a „privacy paradoxonnak” nevezett jelenséget, majd azt vizsgálta, hogy az állami szabályozóknak mindezen ismeretanyagból milyen következtetéseket kell levonniuk a szabályozás kialakítása során. Európai példákat is említve utalt arra, hogy a szabályozók előtt olyan lehetőség is nyitva áll, hogy ne tegyenek semmit, és a status quo fenntartása mellett döntsenek. Számos amerikai statisztika és kutatás ugyanis azt igazolja, hogy a megnövekedett jogalkotás a technológiai vívmányok szélesebb körű kihasználásának és így az adathasználat társadalmi haszonként történő megjelenésének csökkenésével jár, amely pedig nem a fogyasztók javát szolgálja, akik még magasabb színvonalú digitális szolgáltatásokat szeretnének kézhez kapni a mindennapokban.
Az NMHH Médiatanácsának tagja, Bartóki-Gönczy Balázs nyitóelőadásában az amerikai és az európai szabályozási környezet aktuális állapotának és kihívásának bemutatását követően reflektált azokra az európai tagállami jogalkotási anyagokra, illetve tervezetekre, amelyek a közösségi média területén számottévőek és mint ilyenek jelentős vitákat váltottak ki a tagállamokban. Az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelete (DSA) kapcsán felmerülő gyakorlati problémák, valamint nemzeti jogalkotási kihívások és feladatok sorának elemzését követően pedig számot vetett azzal, hogy mik lehetnek az államok alapvető funkciói a platformok szabályozásában, reflektálva a rendezvény címére is. E körben – bármely esetleges szabályozás elengedhetetlen előfeltételeként – beszélt a platformok átláthatósága megteremtésének szükségességéről, mint elvi jelentőségű kérdésről, valamint arról, hogy az államnak a piac, a demokrácia és a felhasználók védelme is alapvető funkciója, amelyet érvényesítenie kell a szabályozásban.
A két napos rendezvény szakmai paneljei közül elsőként a média- és tartalomszabályozás európai, magyar, szlovák, valamint angol-amerikai aktualitásait villantották fel akadémiai szakemberek, olyan kérdésekre is kitérve, mint a közvetítői felelősség kérdésével kapcsolatban kialakult angolszász bírói gyakorlat több ország példáján keresztül, vagy az állam mozgástere a dezinformáció vagy a káros tartalom fogalmának meghatározásában a hibrid jellegű fenyegetésekre tekintettel. Volt szakmai előadás a platformok olyan tevékenységeiről és szerepéről, amelyek tulajdonképpen alapvető állami funkciókkal rokoníthatóak vagy azokat helyettesíthetik, így szabályozásuk nem vagy nem kizárólag az állam funkciójaként kerül meghatározásra.
A második napon került sor a versenyjogi és adatvédelmi panelek beszélgetéseire, amelyekben gyakorló ügyvédek, szakdiplomaták, szabályozó hatóságok volt és jelenlegi munkatársai valamint a civil szféra és az akadémia jogász és közgazdász háttérrel rendelkező képviselői folytattak eszmecserét. Külföldi előadóink Szerbiából, Görögországból valamint az Egyesült Államokból érkeztek, hogy megosszák velünk tapasztalataikat a Digitális Piacokról valamint a Digitális Szolgáltatásokról szóló uniós rendeletek tartalmával, és a szabályozás várható jövőjével kapcsolatban.
Nézd meg teljes lejátszási listánkat a konferenciáról!
