Olvasási idő: 3 perc
Dunaszerdahelyre látogatott dr. Hidán Csaba történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója és a hadtörténelem kiváló szakértője. Ezúttal a második világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából tartott egy rendkívül tartalmas, látványos és tanulságos előadást a helyi közönség számára. A rendezvény különlegességét az adta, hogy az előadó nemcsak elméleti tudásával hozta közelebb a korszakot a hallgatósághoz – magángyűjteményéből származó korabeli katonai egyenruhákat, felszereléseket és fegyvereket is bemutatott, s ezeket az érdeklődők testközelből is megcsodálhatták.
Az előadás során Hidán Csaba különösen nagy hangsúlyt fektetett a trianoni békediktátum hatásainak részletes bemutatására. Felidézte, hogy az első világháború utáni békeszerződés milyen súlyos következményekkel járt a honvédség számára. A békeszerződés értelmében az ország haderejét drasztikusan leépítették, szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt tartották. A haderőfejlesztés tilalma, a gyenge ipari háttér, valamint az anyagi források korlátozottsága miatt az ország teljesen kiszolgáltatottá vált. A kialakult helyzet a második világháborúban is éreztette hatását: a Magyar Királyi Honvédség felszereltsége és kiképzése nagy kihívásokba ütközött a nagyhatalmak hadseregeivel szemben.
A történész kiemelte, hogy a magyar haderő sokszor elavult, még az első világháborúból megmaradt fegyverzettel és eszközökkel volt kénytelen harcolni. A katonák gyakran nem rendelkeztek megfelelő téli öltözékkel, páncélozott járművekkel vagy korszerű tüzérségi eszközökkel, ami komoly hátrányt jelentett különösen a keleti front extrém körülményei között. A szovjet hadszíntéren uralkodó zord tél, a mínusz 30-40 fokos hideg, a hóval borított, mocsaras vagy fagyott területek emberfeletti erőpróbát jelentettek a honvédek számára, akik minden nehézség ellenére is derekasan helyt álltak.
Külön kiemelte a lovasság szerepét, amely a második világháborúban főleg a keleti front nyílt síkságain volt nélkülözhetetlen. A ló mint közlekedési eszköz, számos előnnyel bírt: nem igényelt üzemanyagot, könnyebben mozgott a nehéz terepen, és gyorsabban tudott reagálni az ellenséges mozgásokra, mint sok korabeli gépjármű. A lovas egységek felderítési, hírszerzői és csapattámogatási feladatokat láttak el, és jelenlétük, legalábbis a háború elején, nem ritkán döntő jelentőségű volt egy-egy hadművelet sikeressége szempontjából.
Az előadás nemcsak katonai, hanem társadalmi és emberi szempontokat is érintett. Hidán Csaba beszélt a háború emberi oldaláról, a katonák mindennapi életéről, félelmeiről, küzdelmeiről és hősiességéről. Elmondta, hogy sokan önként jelentkeztek a frontra hazafias indíttatásból, másokat pedig a sors kényszerített rá, hogy részt vegyenek a háború borzalmaiban.
Az eseményt követően a résztvevők kérdéseket tehettek fel, sőt, közelebbről is megvizsgálhatták a bemutatott tárgyakat. Hidán Csaba lebilincselő stílusa, széles körű tudása és elhivatottsága révén a történelem újra élővé és megfoghatóvá vált Dunaszerdahely közönsége számára.
