Olvasási idő: 3 perc
„Ha nem fogadjuk el a jövőben, hogy a nemzetállamoknak más a felelősségük, akkor egy olyan helyzetben találjuk magunkat, mint amilyenben most Németország is van. Az állam nem tud különbséget tenni azok között, akik már nemzedékek óta az országban élnek, illetve azok között, akik még csak tegnap lépték át a határt.” – magyarázta az oikofóbia jelenségének hatását Ralph Schoellhammer, a bécsi Webster Egyetem politikatudományi adjunktusa és az MCC vendégkutatója az MCC debreceni központjában tartott előadáson.
Az oikofóbia fogalmát Robert Scruton vezette be a 90-es években, jelentése az otthon, illetve a saját civilizáció iránti gyűlölet, ami a xenofóbia ellentéte. Az oikofóbia nemcsak filozófiai probléma, hanem társadalmi és politikai hatásai is jelentősek, melyek megértéséhez elengedhetetlen a történelmi, kulturális és társadalmi kontextus figyelembevétele.
A jelenség nem újkeletű; az ókori görög időktől egészen napjainkig jelen van. „Fontos annak megértése, hogy ez specifikus társadalmi, gazdasági körülmények között jelenik meg, amikor a társadalom elér egy bizonyos szintű jólétet és biztonságot. Ekkor már nem a külső ellenségekkel szemben védi magát, hanem saját magát és szokásait kezdi megkérdőjelezni. Ciklikusan jelenik meg, újra és újra, egyre extrémebb formában.” – magyarázta Benedict Beckeld filozófus és író, aki példaként említette az USA-ban történeteket, az alapító atyák szobrainak ledöntését. Mint mondta, a mintázat ugyanaz marad, de a kifejezés módjai egyre radikálisabbak.
A téma kapcsán Ralph Schoellhammer, a bécsi Webster Egyetem politikatudományi adjunktusa és az MCC vendégkutatója úgy fogalmazott: fontosnak tartja a filozófiai gyökerek megismerését, ugyanakkor hangsúlyozta, mindennek konkrét politikai következményei is vannak.
„Ha nem fogadjuk el a jövőben, hogy a nemzetállamoknak más a felelősségük, akkor egy olyan helyzetben találjuk magunkat, mint amilyenben most Németország is van. Az állam nem tud különbséget tenni azok között, akik már nemzedékek óta az országban élnek, illetve azok között, akik még csak tegnap lépték át a határt. Ez természetesen közvetlen hatással van a választásokra, az emberek frusztráltak lesznek.” – mondta az adjunktus.
Az oikofóbia nem csupán egy elméleti probléma, hanem komoly gyakorlati következményekkel járhat a társadalmi kohézióra és a politikai stabilitásra nézve. A jelenség megértése és kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a társadalmi harmóniát és a közös értékek tiszteletét.