A palesztin-izraeli konfliktus egyre több színen zajlik

A 19. század végétől sok Európában élő zsidó vándorolt ki Palesztínába, majd az I. és a II. világháború következményeként ez a folyamat tovább erősödött. Ezáltal két világnézet, a cionizmus és az arab nacionalizmus egymásnak feszült – vázolta fel Tárik Meszár a konfliktus gyökerét. A zsidók azt vallották, hogy ősi földjükre települtek vissza, ugyanakkor a palesztinok is sajátjuknak vélték a területet. A konfliktus egyre erősödött, sűrűsödtek az arabok zsidók elleni terrortámadásai.

2023. október 7-én 1200 ember meghalt a támadásban. Az izraeli ellencsapást követően egyre több civil esett áldozatul, és ma már több mint 24 000 a palesztin áldozat. Szinte az egész világ állást foglal valamelyik fél mellett, vagy ellen. Magyarországhoz hasonlóan a nyugati országok is egyértelműen elutasítják a Hámász támadását, ezzel szemben például Törökország - aki közeledni szeretne az Unióhoz - nem tekinti terrorcsoportnak, és kapcsolatot ápol a Hamásszal.

A vezető kutató kifejtette, hogy sokan Iránt feltételezik a háború támogatása mögött, amely a környező országokban komoly proxy-hálózatot alakított ki, amelyeket pénzzel és fegyverekkel segít, valamint a terroristák kiképzésében is közreműködik. A Hezbollah, az Iszlám Dzsihád, a jemeni húszik, és számos környező csoport illegitim államnak tekinti Izráeelt, emiatt tarthatunk attól, hogy újabb frontok nyílhatnak a jövőben – fogalmazott.

„Isten a leghatalmasabb! Halál Amerikára, halál Izraelre, átok a zsidókra, és győzelem az iszlám számára!” - mutatta be a jemeni húszik jelmondatát az előadó.

A nagyszámú palesztin áldozat miatt ugyanakkor Izrael is veszített népszerűségéből, világszerte pattantak ki zsidóellenes demonstrációk. Emellett nemzetközi szinten is zajlanak tárgyalások arról, hogy Izrael népirtást követett el – tette hozzá Tárik Meszár.

Az előadó az Európában élő muszlimok reakciójáról is beszélt. A betelepültek általánosságban kiállnak Palesztina mellett, és éltetik a Hamászt. New Yorkban például egy demonstráción horogkeresztet mutattak a telefonok képernyőin, és a zsidók elgázosításáról beszéltek. Emellett Európában az elmúlt 3 hónapban megsokasodtak a terrortámadások, hiszen a közel-keleti történések felbuzdították a „magányos farkasokat”. Bécsben és több nyugati városban megerősítették, hogy megsokasodtak a zsidók elleni támadások.

Tárik Meszár véleménye szerint a terrortámadások okai egészen a 20. századig vezethetők vissza, amikor is nagy létszámú migrációs hullám érkezett Európába, főként munkavállalás céljából. A nyugati országok nem fordítottak elegendő figyelmet és forrást az integrációra, hatalmas gettók alakultak ki például Londonban és Párizsban. Szegregálódott a bevándorlott közösség, és a másod- és harmadgenerációs migránsok már munkanélküliségben, szegénységben nőttek fel. Ők könnyebben fellázadnak a befogadó ország ellen, míg az elsőként érkezők általában hálásak a letelepedés lehetőségéért. További problémát okoz a nyugati országok gyenge fellépése, és az, hogy a szélsőséges mecsetekben könnyen radikalizálódnak a gyökerét vesztett személyek.

Ugyanakkor a vezető kutató szerint Magyarországon kicsi az esélye annak, hogy terrortámadások történjenek. Itt nincsenek nagyobb muszlim társaságok, és magas fokú az ő integrációjuk, ezáltal nincs gettósodás. Többnyire tanulás céljából érkeznek, és szigorú az állami kontroll – büntetik a rasszizmust.

Az est második részében Kmeczkó Sára kutató kérdezte tovább a témában az előadót, melyben a keleti konfliktus területi és vallási aspektusait vizsgálták. Tárik Meszár kifejtette, hogy utóbbi legalább akkora jelentőséggel bír, mint az előző. Véleménye szerint, aki figyelmen kívül hagyja a vallási aspektust, az nem lát a probléma gyökeréig. Az iraki keresztények, a zsidók és az arabok is magukénak akarják Jeruzsálemet, és amíg ez a probléma fennáll, addig nem lehet valódi béke.