Olvasási idő: 1 perc
Michael Herz, a Nemzetközi Büntetőbíróság Védői Hivatalának jogászát kérdeztük „A nemzetközi bíráskodás céljai és korlátai „című előadás keretében a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán. A nemzetközi jog, a második világháború után kibővült, ugyanis az államok mellett, az egyének, szervezetek és vállalatok is jogalanyokká váltak. Ezt a változást a nürnbergi perek indították el, ahol egyéneket vontak felelősségre háborús bűnökért.
A nemzetközi bíróságok szaporodása lehetővé tette a viták békés rendezését és az egyéni jogok érvényesítését, ugyanakkor időnként kihívást jelent az állami szuverenitás számára – erre példa a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amely az államoktól saját vezetőik felelősségre vonását követelheti.
Míg a nemzetközi büntetőjog egyénekre vonatkozik, egyre nagyobb az érdeklődés a vállalatok felelősségre vonása iránt is, bár erre még nincsenek kidolgozott szabályok. Végezetül, a specializált bíróságok hatékonyabbá teszik az igazságszolgáltatást, de fragmentálják a nemzetközi jogot; a bíróságok azonban legtöbbször figyelembe veszik egymás ítéleteit a bírói komitás elvének megfelelően. – fogalmazta meg mindezt Michael Herz.
