Olvasási idő: 3 perc
2023. március 29-én Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára online-pódiumbeszélgetés keretében mutatta be a magyar családpolitika alappilléreit. A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért és a Német-Magyar Társaság a Németországi Szövetségi Köztársaságban közös „Deutschland und Ungarn im Gespräch” rendezvénysorozat immár hetedik alkalmán az aktuális válságok tükrében elsősorban a család, mint intézmény kiemelt magyarországi jelentőségéről volt szó.
A rendezvény elején a két társszervező, Dr. Gerhard Papke, a Német-Magyar Társaság elnöke és Fonay Tamás, a Magyar-Német Intézet projektkoordinátora köszöntötte a mintegy 60 főt számláló online publikumot. Dr. Papke kiemelte, hogy Németországon és Magyarországon egyaránt nagy érdeklődés övezi a családpolitikát, valamint hangsúlyozta, hogy Magyarországon a családot tekintik a társadalmi együttélés alapjának.
Nagy-Vargha Zsófia elmondta, hogy az általános demográfiai helyzet szorosan kapcsolódik a családpolitikához, ezért a 2022-es választások óta az alapvető családügyi kérdésekben az Innovációs és Kulturális Minisztérium illetékes. A magyar világnézet szerint a férfi és a nő közötti házasság az alapja a működő családnak, amelyből a szülők és a gyermekek közötti kapcsolat is származik. Emellett hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már a 2010-es években célként fogalmazta meg, hogy minél több család gyermekvállalását támogassa. Ebben alapvető szerepe van a munka és a gyermeknevelés összeegyeztethetőségének, amelyet a gyermekellátás, a családoknak nyújtott anyagi támogatások, valamint adókedvezmények hivatottak biztosítani.
A családpolitika központi elemeinek bemutatását követő pódiumbeszélgetés során Nagy-Vargha kiemelte, hogy európai összehasonlításban a magyar kormány egyedülálló adókedvezményeket biztosít a családpolitikában. Megerősítette továbbá, hogy az intézkedéseknek van hatása: a születési ráta a 2011-es történelmi legalacsonyabb értékről (1,2) 2022-re 1,6 gyermekre emelkedett családonként. A gyermekvállalási életkor 30 év alá csökkentésének célját azonban még nem sikerült kielégítően megvalósítani, utalva itt a jelenlegi válságokra, amelyek óriási kihívásokat jelentenek a családpolitika számára.
A várandós anyák anyagi biztonságának megteremtésével kapcsolatban Nagy-Vargha kiemelte a széles körű, minden család számára ingyenesen igénybe vehető bölcsődei és étkeztetési rendszereket. Ezen kívül kitértek a nők magyarországi helyzetére is: A nőpolitika fontos része a családpolitikának, mivel a nők túlnyomó többsége anya is. Ebben jelentős szerepet tulajdonítanak a gyermeknevelés és a női munkavállalás összeegyeztethetőségének. A statisztikai adatok egyértelműen visszaigazolják az elért eredményeket: a foglalkoztatási hányad a nők körében az elmúlt több mint 20 év viszonylatában most a legmagasabb.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a különbség Németország és Magyarország között az, hogy a család eszméjének – még a fiatalok körében is – Magyarországon nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Ezzel szemben Németországban a fiatal felnőttekben a jelenlegi válságok miatt sokszor felmerül a kérdés, hogy kell-e egyáltalán gyermeket vállalni. De kinek akarnánk biztonságos és fenntartható jövőt biztosítani, ha nem a gyermekeinknek?
