Olvasási idő: 5 perc
Nevetni jó és szükséges. A gelotológia (nevetéstudomány) szerint a nevetés kristálytiszta szociális jelenség, amely pozitív hatással van élettani folyamatainkra, „atmoszféra hatásával” markánsan befolyásolja kapcsolatainkat, mert különleges közösségteremtő hatása van. A nevetés a lélek derűjének legtisztább tükre – mondta Bagdy Emőke, a pozitív pszichológia képviselője a miskolci MCC-ben megrendezett Szülők Akadémiáján.
Egy tűt sem lehetett leejteni a teremben, olyan sokan voltak kíváncsiak Bagdy Emőke előadására, aki a nevetés pszichológiájáról, annak pozitív élettani hatásairól beszélt közönségének. Az ismert klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta – nem mellesleg az MCC FIT Programjának fővédnöke – maga is elősegítette ezen az estén ezeket a folyamatokat, mert pozitív kisugárzása, jó humora, közvetlen előadásmódja sokszor nevetésre bírta a közönséget.
Mindannyiunk életében vannak nehéz napok, stresszes időszakok, amik bizony káros hatással vannak nemcsak lelki, de testi egészségünkre is, hiszen a stressz hatására elindul bennünk egy biológiai mechanizmus, magas lesz a vérnyomásunk, az agyunk izgalmi állapotba kerül, azaz a testünk védekezik, felkészül egy támadásra. Ez a rossz stressz, ami, ha állandóan egymásra rakódik, az kimerüléshez vezet, beáll egy magas feszültségű töltöttségi szint, ami együtt jár egy viselkedés-változással is: ilyenkor beszorított állapotban vagyunk, szorongunk, agresszívak leszünk, egy indulati töltés szaporodik fel bennünk, ahogy Professzor Asszony mondta, „színvonalunk alá megyünk”. Viszont – bár ugyanazon stresszeknek vagyunk kitéve mindannyian – nem egyformán viseljük ezeket a helyzeteket. Hogy mi az oka ennek? Mi az, ami egyes embereket „golyóállóvá” tesz?
A pozitív pszichológia számos kutatást végzett ezen a területen, amelyek során kimutatták, sokkal könnyebben viseli el a nehéz helyzeteket az, aki mosolyogni tud. Mert mit idéz elő a mosoly? Az agyunkban egy biológiai parancsot ad, amelynek nyomán az örömközpont elkezd „tüzelni”, és adja a parancsot az immunrendszernek, és egy örömgerjesztő hormontermelődést indít be.
Minden sejtedben ott van a tudás, és a tested emlékezik – hangsúlyozta a pszichológus. A mosoly egy alapvető emberi kapcsolati reflex, ami újszülött korban is megvan, hiszen már a kisbaba is rámosolyog az édesanyjára, amikor megismeri a hangját.
A nevetésnek is hihetetlen hatása van a feszültség oldásában, az egészségünk karbantartásában, hiszen egy depressziós állapotban az immunrendszer is feladja. A nevetés egy kapcsolati dolog, még, amikor magadban kuncogsz, akkor is valamilyen társas esemény jut eszedbe. Egyszerűen életerő-serkentő hormonokat indít be a nevetés. Teremtsünk tehát olyan helyzeteket, amelyekben jókat kacaghatunk! – tanácsolta a szakember.
A stressz kapcsán a pszichológus azt is elmondta, az akár pozitív hatással is lehet ránk. A jó stresszekkel, vagy úgynevezett „eustresszekkel” a 2000-es évektől kezdtek el foglalkozni a szakemberek, amikor a pozitív pszichológia szárnyra kapott. Ez a stressz egyfajta megelégedettséget kelt a szívedben, beindít egy hormontermelést, aminek fájdalomcsillapító hatása van. Ilyenkor kellemes izgalom járja át testünket, lelkünket, és éppúgy felgyorsul a szívverésünk, mint veszély esetén, tehát valójában stresszt élünk át, de ez nem káros stressz. Ilyen az például, amikor a másikat megérinted, ekkor a közvetlen bőrérintés oxitocin-termelést, azaz szeretethormon-termelést indít be – mondta Bagdy Emőke. Ez egy kulcsinger az életünkben, ami már akkor megjelenik a kisbabáknál, amikor az édesanyjuk mellkasára helyezik őket a világrajövetelük után. De egész életünkben fontos az érintés, mert „érintésérzékeny” lények vagyunk. Ne szoktasd le tehát magad a simogatásról, mert annak is jó, aki adja, annak is, aki kapja! – szólította fel közönségét mosolyogva a pszichológus.
Az előadás során megtudhattuk azt is, az agyunk számára etetni és szeretni ugyanazt jelenti, fontosak tehát a közös, nagy családi étkezések, amikor együtt vagyunk, együtt eszünk, mert ezek nagy mértékben fokozzák a kedélyszintünket. A családi megküzdőképesség is sokkal jobb egy ilyen családban, mint ahol nincsen közös ünneplés, mert miközben azon izgulsz, hogy elreped a bejglid, akkor is pozitív hormonokat termelsz, hiszen másoknak csinálod, másokról gondoskodsz. Ilyenkor beindul a hormonháztartásunk: a szervezetünk ösztrogént, szerotonint és dopamint termel.
Hogy mondandóját bizonyítékokkal is alátámassza, a professzor asszony előadása végén gyerekek „aranyköpéseit” olvasta fel, amiken persze dőlt a közönség. Nevettünk, kacagtunk, hahotáztunk… és beindult a stresszoldó hormontermelődés.
