A kockás papírok kora lejárt: fontos versenyt nyerhet meg Magyarország a zöld átmenetben

Magyarország válaszút előtt áll: hagyatkozhat az eddig alkalmazott technológiákra, vagy a zöld átmenet egyik éllovasává válhat – ezzel az alapgondolattal tartott nagy érdeklődés mellett panelbeszélgetést a Klímapolitikai Intézet, az esemény résztvevői pedig nem titkolták, hogy a ránk váró átmenet veszélyeket rejt, ám hatalmas lehetőségeket is kínál.

„Sokáig kizárólag az volt a szempont, hogy az energia olcsó és fenntartható legyen, ám mára nem evidens Európában sem, hogy áram és gáz van a háztartásokban. Az ellátásbiztonság kulcskérdés lett” – mondta Steiner Attila, aki felidézte, 2009-ben Oroszország egyszer már elzárta a gázcsapokat, így Magyarországnak volt emléke a krízisről, Nyugaton viszont a háború kirobbanásáig nem tapasztaltak ilyen sokkhatást.

Az árváltozások viszont nekünk is nagy kihívást jelentettek, egyik napról a másikra 7 milliárd euróról 17 milliárdra nőtt az energiára fordítandó költségvetési kiadás mértéke, ezt kezelni óriási teher volt.

„Az elmúlt időszak is megmutatta, hogy az ellátásbiztonságot, az árakat és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni” – húzta alá az államtitkár. Hozzátette, szükség van a megújuló energiaforrásokra, de nem „ész nélkül”, kell a technológiai diverzitás, hogy legyen mihez nyúlni, ha bármilyen válság csap le a világon.

Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület alapítója hangsúlyozta, az Energiaügyi Minisztérium megalakítása is azt bizonyítja, hogy a kormánynak fontos ez a terület, kiemelt szempont volt a magyarok védelme ebben a krízisben, azzal a hosszú távú céllal pedig maximálisan egyetért, hogy ne csupán megtermeljük az energiánkat, hanem tárolni is tudjuk.

A civil szervezet elnöke hozzátette, céljuk, hogy lefordítsák a lakosság nyelvére, hogy milyen munka folyik az energetika terén Magyarországon, sokan ugyanis megpróbálják távol tartani magukat ettől, és csak az érdekli őket, hogy legyen áram a konnektorban. Pedig az, amit manapság természetesnek veszünk, hatalmas befektetéssel és munkával jár, a kényes rendszer kiépítése és fenntartása nehéz feladat.

Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet főtanácsadója rámutatott, egymást követik a válságok, a koronavírus, az orosz-ukrán és a közel-keleti háború után a blokkosodás politikája veszélyezteti a magyar gazdaságot. Ezek azonban lehetőséget is kínálnak, hiszen felborult a status quo: valaki ilyenkor megpróbálja megúszni, átvészelni a nehéz időszakot, más azonban előrébb akar jutni. A szakértő hozzátette, hogy egy olyan mértékű technológiaváltás, mint amelyet a zöld átmenet jelent, Magyarország számára történelmi jelentőségű gazdasági lehetőségeket rejt, vagyis most lehet globális szinten is élvonalba kerülni a zöldenergia technológiák gyártásával.

„A koronavírus előtt a zöld ideológia jól mutatott a kockás papíron, ám a Covid idején mindenki ráébredt, hogy nem ilyen világban akar élni, hiába csökkent jelentősen a károsanyag-kibocsájtás. Csúfos kudarc vár azokra, akik nem tudják a gazdasági fejlődést a környezeti igényekkel összhangba hozni, és a zöld szempontok mellett nem figyelnek a társadalmi, gazdasági igényekre” – mondta Litkei Máté.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az energia előállításával és tárolásával járó energiaszuverenitás nagy értéket jelent, de környezetvédelmi szempontból is pozitív a helyben előállított energia.

Steiner Attila kijelentette, az ország saját erőből ellátható villamosenergiával, ha süt a nap, ám az idő 80 százalékában nem süt, ezért fontos a tárolás kérdése, viszont itt akadnak technológiai korlátok. Napelemet telepíteni könnyebb, hálózatot fejleszteni nehéz – ennek ellenére jó hír, hogy a korábbi csatlakozási stop 93 százalékát már fel tudták oldani.

A pódiumbeszélgetés során természetesen szóba került az akkumulátorgyárak ügye, amire az államtitkár azt mondta, az autógyárak oda költöznek, ahol az akkumulátorgyárak működnek, így tudatos politikai cél volt, hogy mindkettő Magyarországon telepedjen le.

Azt mindhárom szakértő hangsúlyozta, hogy a szabályozás a világ egyik legszigorúbbja, Litkei Máté pedig kiemelte, mivel Magyarországon ez a téma a politikai térbe sodródott, a kormány a leginkább érdekelt abban, hogy ezeket a szabályokat betartassa, hiszen nem lehet eltitkolni a levegő-, víz- és talajszennyezést sem.

A főtanácsadó hozzátette, geopolitikailag is fontos, hogy Magyarország kis országként jól szerepeljen ebben az éles versenyben, hiszen hazánk a keleti és nyugati technológiák találkozási pontjaként az egész régió megszervezésében is szerepet vállalhat. Az ideérkező új technológiák pedig segíthetik azoknak az állami, egyetemi és vállalati ökoszisztémáknak a kialakulását, amelyek a gyártókapacitásokra ráépülő a kutatás-fejlesztést és ezen keresztül a magas hozzáadott értéket előállítani képes magyar tudásbázist is meg tudják alkotni.