Olvasási idő: 4 perc
A Klímapolitikai Intézet több munkatársa is részt vett a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciáján, aminek fővédnöke Áder János köztársaság elnök volt.
Az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Testület) mintájára létrehozott Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) 2021. április 12-15. között rendezte meg első, nagyszabású tudományos seregszemléjét, amelyen a Klímapolitikai Intézet részéről Dr. Toldi Ottó kutatásvezető, Magosi Orsolya és Dr. Balogh Jeremiás Máté kutatók is részt vettek.
Az intézet kutatásvezetője a klímaváltozással összefüggő kockázatok integrált kezelésére alkalmas modellek döntéselőkészítési fontosságáról beszélt előadásában, amely „Klímabiztonság: életminőségünk újabb mérőszáma” címmel került bemutatásra. A klímabiztonsági modellek alkalmasak a kockázatok azonosítására, előrejelzésére, a kárbecslésre, javaslatok dolgozhatók ki általuk a megelőzésre, a veszélyhelyzetekhez való adaptációra, a foganatosítandó intézkedésekre vonatkozóan. A klímabiztonság ezáltal egy számszerűsíthető paraméterré válhat, kritikusan alacsony értéke pedig jelezheti a döntéshozói beavatkozás szükségességét.
Magosi Orsolya „Zöldségeket beszélünk? – A klímaváltozás hatása a nyelvünkre” címmel tartotta meg prezentációját. A társadalomtudományi fókuszú előadás szerint, bár sokat beszélünk a klímaváltozásról, arról kevés szó esik, hogy a média a klímaváltozással kapcsolatban milyen szókészlettel operál. A leggyakrabban használt szavak között olyanok szerepelnek, mint a „klímakatasztrófa” és „klímavészhelyzet”, amely rávilágít arra, hogy az alkalmazott médianyelv az éghajlatvédelemmel kapcsolatos gondolkodásunkat „alarmista” módon formálja.
Dr. Balogh Jeremiás Máté konferenciaanyaga a „A klímaváltozás hatása az európai és a hazai mezőgazdaságra” címet viselte és a Kibocsátásmérséklési lehetőségek az energiaszektorban és a termelő ágazatokban (ipar, mező- és erdőgazdaság) poszterszekcióban került bemutatásra. Kutatónk szerint a főbb hazai szántóföldi növények termésátlagát az előzetes kalkulációk - főként 2050-től - jelentős mértékben, negatívan érinti, ami a klímaadaptációs technikák mielőbbi bevezetését és elterjesztését teszi sürgetővé az agráriumon belül.
A HuPCC konferencia jelentőségéről
A konferencia szervezői a teljes magyar éghajlatváltozással kapcsolatos kutatást végző tudományos közösséget megszólították annak érdekében, hogy szakértői diskurzus indulhasson el az éghajlatváltozással kapcsolatos legégetőbb problémák azonosítása és a lehetséges megoldások megtalálása érdekében. A rendezvényen több mint 150 intézmény képviseltette magát.
A konferencia célja volt, hogy:
- feltérképezze a hazai éghajlatváltozás témakörével foglalkozó legfontosabb tudományos műhelyeket, kutatókat és kutatásokat;
- fórumot biztosítson az országban folyó éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások, tudományos munkásságok bemutatására és a szélesebb szakmai közösséggel való megismertetésre;
- elősegítse az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés előkészítő folyamatainak elindítását, lehetővé téve a potenciális szerzőknek a jelentés tervezetével és egymással való megismerkedését;
- erősítse az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget, segítse köztük az interdiszciplináris párbeszéd és együttműködés kialakulását az egymástól távolabb eső tudományterületek között is.
