A klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, a fenntartható termelés kulcsa pedig az alkalmazkodás – erről beszélt Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjában tartott előadásán.
A rendezvény középpontjában az állt, hogyan alakítják át a változó éghajlati viszonyok az agrártermelés feltételeit, és milyen megoldások segíthetik a mezőgazdaság felkészülését a jövő kihívásaira. Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a globális felmelegedés üteme gyorsul, miközben a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak. Kovács Erik rámutatott, hogy Európa a világátlagnál közel kétszer gyorsabban melegszik, a csapadék időbeli és térbeli eloszlása pedig egyre kiszámíthatatlanabb. Ennek következtében Magyarországon is folyamatosan csökken a talajnedvesség, egyre gyakoribbá válnak az aszályos időszakok, és az ország egyes térségei – különösen az Alföld és a Kisalföld – fokozottan sérülékennyé válhatnak.
A változó éghajlat új megközelítést kíván a mezőgazdaságtól is. A kutató szerint a jövő terméseredményeit egyre inkább az határozza meg, milyen gyorsan és hatékonyan sikerül alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez. Példaként a búza, a napraforgó és a burgonya várható terméseredményeit emelte ki, amelyek alakulása nagymértékben attól függ, milyen intézkedések segítik a termelést a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Kiemelte, hogy az öntözés fejlesztése, a szárazságtűrő növényfajták alkalmazása és a precíziós gazdálkodás mérsékelheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, míg kedvezőtlen forgatókönyv esetén súlyos aszályok, hőstressz és jelentős termőterület-veszteség is bekövetkezhet. Hozzátette, hogy a szőlőtermesztésben is változások várhatók, egyes fajták termesztési határai fokozatosan északabbra tolódhatnak.
Kovács Erik szerint a következő években tovább erősödhetnek ezek a folyamatok. Elmondása alapján 2026 és 2030 között folytatódhat a felmelegedés, a tenyészidőszakban pedig Közép-Európában egyre nagyobb területeket érinthet az aszály. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás hatásait olyan tényezők is tovább fokozhatják, mint a geopolitikai konfliktusok, az infláció vagy a fogyasztási szokások változása, amelyek szintén befolyásolják a mezőgazdaság működését.
Az előadás legfontosabb üzenete az volt, hogy a jövő mezőgazdaságának sikerét a tudatos alkalmazkodás határozza meg. Kovács Erik hangsúlyozta, hogy a vízvisszatartás, az öntözés fejlesztése, a talajvédelem, a tájhasználat újragondolása és a technológiai innováció egyaránt nélkülözhetetlen a fenntartható termeléshez. Mint fogalmazott, a klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is, amelyre hosszú távú szemléletváltással és felelős döntésekkel lehet eredményesen reagálni.
