Olvasási idő: 3 perc

Történelem és gasztronómia találkozott a pécsi MCC-ben kedd esti rendezvényünkön. Kárpátkemence - 1100 év ízei címmel jelent meg Ruprecht László könyve, mely hiánypótló mű a magyar gasztrokultúrában. A szerzővel Kiss Abigél, diák beszélgetett.

A Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke elmondta, rögös út vezetett a könyv megírásáig, ám azzal, hogy ma kézbe vehetjük ezt a munkát, régi álma vált valóra. „A gasztronómia kétségtelenül összekapcsolódik egy nemzet kultúrájával, erősíti az identitást. Egymástól nem lehet a kettőt elválasztani” – fejtette ki a gasztronómus szakember.

Már a Honfoglalás korából is rendelkezünk információkkal, melyek segítségével rekonstruálhatjuk a korabeli főzési szokásokat. Az államalapítás idején megjelenő kolostorok és a papi világ új alapanyagokat és konyhatechnológiát hozott, ami bővült és változott a későbbi korszakokban is. A reneszánsz, Erdély aranykora, a török-hódoltság időszaka mind egy új fejezet volt, nemcsak Magyarország történelmében, hanem gasztronómiájában is.

„A kommunizmus hiánygazdasága a korábbi virágzó fejlődést teljesen tönkretette. A francia konyha hatása, a polgári kávéházkultúra eltűnt, helyette a tervgazdálkodás által termelt silány alapanyagokra épülő konyha került előtérbe. Az EU-s csatlakozás újabb döfést jelentett a magyar konyhakultúra számára, hiszen sok termelő tönkrement, mivel nem tudta felvenni a versenyt az Unió nyomott áraival. Eltűntek a minőségi lokális idénytermékek, helyettük az olcsó tömegcikkek lepték el a piacot” – mondta a Pro Turismo díjas séf.

Ruprecht László számára egy szép piac, tele szezonális zöldségekkel jelenti a múzsát. Itt jobban tud gondolkodni, tervezni. A szakember úgy látja, minden desztinációnak meg kellene találnia azt a néhány helyi és szezonális alapanyagot, melyre a konyháját építeni tudja, s ezáltal a saját identitását kommunikálni a vendégek felé. Ha valami nem sikerül, abból tanulni kell. Az író szerint a séf szakma nagyon nehéz pálya, nem való mindenkinek.

„Ez valójában csak életformaként művelhető. Amikor más szórakozik, mi dolgozunk. De tény, hogy gyönyörű szakma a miénk, főleg, ha az ételeinkkel nem csak jóllakatjuk az embereket, de a történelmi vonatkozásokkal edukáljuk is őket nemzetünk múltját tekintve. Erre tettünk kísérletet ezzel a könyvvel. Remélem sikeresen!”