Szerbia ma

„Szerbia ma” konferencia

"2017. október 18-án került sor a „Szerbia ma" című konferenciára a Közép-Európa szakirány szervezésében. A rendezvény Szerbia helyzetét vizsgálta meg több szempontból előadások, workshopok és egy kerekasztal-beszélgetés keretében. 

A „Szerbia ma” programsorozat első előadását Nikola Burazer, a European Western Balkans főszerkesztő-helyettese, illetve a Közép-Európa szakirány egyik korábbi oktatója tartotta. Elő-adásában hazája, Szerbia politikai rendszerét mutatta be a 90-es évektől napjainkig. A bő egy-órás előadás során szó volt a nemzeti tudat újjáéledéséről, a Jugoszláviát feszítő nemzetiségi problémákról, illetve annak, a szerbek által kezdetben kedvezőnek tűnő, később katasztrofális-nak bizonyuló miloševići megoldásáról. Ezzel szoros összefüggésben beszéltünk az ország ki-sebbségpolitikájáról, kiemelten a Koszovóval való viszonyról, amely már bő egy évtizede több mint nemzetiségi kérdés.

Az előadás második felének középpontjában az ország demokratizálódása és az aktuális politi-kai helyzet állt. Kiemelten fontos szerepet kapott a jelenlegi köztársasági elnök, korábbi miniszterelnök Aleksandar Vučić hatásköre és karaktere, illetve a „nyugat vagy kelet” kérdés. A hallgatóságot talán az államfő markáns jelleme és politikai sikerességének mibenléte fogta meg leginkább, így a feltett kérdések jelentős része ezekre fókuszált.

A workshopok keretében a diákok kis csoportokban a témák szakértőinek segítségével olyan, Szerbiát érintő kérdésekben mélyedhettek el jobban, mint a kisebbségpolitika, a migráció és Szerbia külpolitikája. A kisebbségpolitikával foglalkozó workshopon előadónk, Beretka Katinka, a Union University docense végzettségének hála, a ritkábban tárgyalt jogászi nézőpontból is körbejárhattuk Szerbia kisebbségeinek helyzetét. A kimerítő prezentáció keretein belül megtudhattuk, hogy noha Szerbia, elsősorban a szomszédos országokban jelenlévő jelentős szerb kisebbség miatt, a régióban talán a legszélesebb körben biztosítja a kisebbségi jogokat, a gyakorlat nem mindig tükrözi a jogszabályokban rögzített képet. 

Megismertük a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács munkáját és felépítését, ahogyan a cirill betűs közigazgatás és a magyar nevek okozta kellemetlen helyzeteket is. Külön érdekességet tarto-gattak a kisebbségek politikai képviseletét extrém módon támogató törvény – nincs bejutási küszöb a kisebbségi pártoknak – nyomán megjelenő vadhajtások a szerb közéletben, valamint az előadás legnagyobb meglepetése volt a Szerbiában számon tartott egyiptomi kisebbség léte-zése.
A workshop keretében két-fős csapatokat alkotva javaslatokat kellett megfogalmaznunk a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogyan lehetne a 21. század eszközeit felhasználva fokozni a jogtudatosságot a magyar kisebbség körében, jobban kihasználva a kedvező jogi környezetet, ezzel áttételesen csökkentve az elvándorlást.

A migráció témáját taglaló workshop során Moldvai Tibor, az Institute for European Affairs kutatója mutatta be a menekültválságot szerb nézőpontból. Mint kiderült, Szerbia a bevándor-lást korábbi történelme miatt egészen más szemszögből látja, mint a magyar emberek. Meg-tudhattuk, hogy a lakosság sokkal inkább befogadóbb és nyíltabb a menekültekkel szemben, és az is kiderült, hogy a szerb lakosság elítélte a magyar–szerb határon történő kerítésépítést. 

A workshop keretében Gallai Sándor, a Migrációkutató Intézet tudományos igazgatója azzal kapcsolatban fedett fel részleteket, hogy Magyarországon hogyan kezelték a 2015-ös menekültválságot valamint beszélt a magyarok általános nézőpontjáról a témával kapcsolatban, amely sokban különbözik a szerbekétől, így érdekes kontraszt volt. Végül a diákoknak együtt javaslatokat kellett megfogalmazniuk, hogy az Európai Unió hogyan tudná optimálisan kezelni a menekültválság kérdését olyan módon, hogy az a tagországok és a menedéket keresők számára is kedvező legyen.

A külpolitikai workshop során a diákjaink Naim-Leo Basirivel, az Institute for European Affairs igazgatójával beszélgettek Szerbia közép-kelet-európai külpolitikájáról. Elsődlegesen Szerbia Európai Uniós kapcsolatát elemezték, a csatlakozási tárgyalások menetét és akadályait. Továbbá Koszovó sajátos helyzetét vizsgálták meg mindkét oldalról és azt, hogy ennek milyen hatása van a külpolitikára. Ezen kívül említésre került a menekültválság is, mégpedig, hogy Szerbia mennyire máshogyan élte meg ezt a krízishelyzetet. A workshop végén pedig a hallgatók rövid összefoglalót tartottak minden témából egy prezentáció keretein belül.

A konferencia záróeseményére egy kerekasztal-beszélgetés formájában került sor. A beszélgetés témája Szerbia és az Európai Unió viszonya, valamint az ország lehetséges csatlakozása volt. Az előadók Naim-Leo Besiri, az Institute for European Affairs igazgatója és Nikola Burazer, a European Western Balkans főszerkesztő-helyettese voltak, a beszélgetés moderátora Egeresi Zoltán, a Közép-Európa szakirány vezetője és Stratégiai Védelmi Kutatóközpont kutatója volt. 

Az előadás kezdetén betekintést nyerhettünk a ’90-es évek legfontosabb szerbiai politikai, társadalmi eseményeibe, amelyeket az EU-s csatlakozási igények előzményeinek tekinthetünk. Ezután megtudhattuk, milyen, a többi tagjelölt országtól eltérő feltételeknek kellett megfelel-nie Szerbiának, hogy csatlakozhasson az Unióhoz. Szerbia és a többi balkáni ország viszonyá-ról is szó esett, egészen napjainkig. Bár az előadók ugyan részletesen nem tértek ki a Koszovó-kérdésre, de megismerhettük ennek a kényes ügynek az EU-s csatlakozásban betöltött szerepét is. 

A beszélgetés második felében elsősorban annak az esélyeit latolgatták az előadók, hogy a jelenlegi helyzetet figyelembe véve elképzelhető-e Szerbia csatlakozása az Unióhoz az elkö-vetkezendő években. Ennek részeként Szerbia Oroszországgal való viszonyáról is szó esett, a kormány, valamint a lakosság álláspontját is megismerhettük a kérdésben.

A konferencia során a témában szakértő előadóknak hála a részt vevő diákok szakmailag sokat fejlődhettek, valamint Szerbia mai helyzetéről is sokkal tájékozottabbá válhattak. 

 Szegedi Noémi