Olvasási idő: 3 perc
Április 21. és 22. között került megrendezésre az Érveléstechnika- és vitatréning néven meghirdetett havi KP hétvége. A társadalmi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozó MCC-s programsorozat zárásaként a Nem Adom Fel Alapítvány látogatott el hozzánk KáPénteken. Az érzékenyítő csapat nagyon barátságos volt, őszintén meséltek a nehézségekről, melyekkel nekik nap, mint nap szembe kell nézniük. A foglalkozás során játékosan tapasztalhattuk meg, hogy milyen tolószékben végigmenni egy akadálypályán, hogyan kell fehérbottal közlekedni, sőt még a jelnyelv rejtelmeibe is beavattak minket.
De mielőtt még belekezdenék a szombati előadások elemzésébe, fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez volt a második MCC-s esemény, amin részt vettem. Még friss KáPés lévén alig ismertem valakit, sőt még a nevekkel is bajban voltam. Ennek ellenére mindenki nagyon nyitott és kedves volt, mikor megérkeztem úgy üdvözöltek, mintha már évek óta a közösség tagja lennék. A pénteki program után éjszakába nyúlóan játszottunk a nagy asztalnál. A játékba bárki becsatlakozhatott, az újaknak pedig röviden ismertették a szabályokat, természetesen senkit sem zártak ki.
Másnap 10-kor kezdődtek a programok, melyeket valódi szakértelemmel rendelkező előadók tartottak. Mindkét előadásról elmondható, hogy dinamikus és jól követhető volt, egy percig sem unatkoztam miközben hallgattam. Nyugodtan lehetett kérdezni, mindenki előtt vagy akár négyszemközt.
A frissen megszerzett tudásunkat a délután folyamán élesben is alkalmazhattuk. Az ebéd után beosztottak minket csapatokba eddigi tapasztalataink alapján. Mivel én még ezelőtt sosem vettem részt hivatalos keretek között folytatott vitán, a kezdő csoportba kerültem. Vitavezetőnk, Hegyesi Zsolt hihetetlenül jó pedagógiai képességekkel rendelkezik, mindent türelmesen és szemléletesen magyarázott el, és a témaválasztás kapcsán is a mi akaratunkat vette figyelembe. Kritikái mindig építő jellegűek voltak, sokat tudtunk tanulni tőle. 22-én rájöttem, hogy én imádok érvelni, és a későbbiekben is szeretnék majd még ezzel foglalkozni.
Nagyon örülök, hogy részt vehettem az eseményen, mert különben sosem tudtam volna meg, hogy milyen is hivatalosan vitázni. Véleményem szerint pontosan ez az MCC lényege, hogy betekintést nyújtson olyan témákba, melyeket az iskolában nem tanítanak, de mégis meghatározóak lehetnek további tanulmányaink során. Az MCC úgymond kitárja előttünk a világot, a különböző modulok segítségével megismerhetjük a legnépszerűbb egyetemi szakokat, ráadásul egy befogadó közösség tagjai lehetünk, és a kapcsolatainkat is építhetjük.
Fehér Alexandra – Madách Imre Gimnázium, Budapest
