A XXI. század politikáját elsődlegesen a politikai pragmatizmus határozza meg. Az vallási, erkölcsi megfontolások másodlagos, olykor harmadlagos szerepet játszanak egy közösség jogszabályainak, szokásainak kialakításánál. Ugyanakkor az emberek többsége a jogalkotótól igazságos, méltányos szabályokat vár. A keresztény erkölcs és teológia korábbi korszakokban központi szerepet foglalt el az európai politikában, s így a jogalkotásban is. Segíthet-e a keresztény erkölcs az állampolgárok igényeinek és a politika látszólagos pragmatikus természetének összeegyeztetésében. Ha igen, hogyan? Milyen megoldásokat nyújthat a régi és új problémákra?

Regisztráció